Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
943 felhatalmazásokat kérni az Országgyűléstől, hogy más módon költhesse el azt a pénzt, mint az előző felhatalmazása ezt lehetővé tenné neki. A lehetősége tehát bármikor fönnáll, az államháztartási törvény viszont kötelezi bizonyos esetekben, hogy ne szabad pénzként kezeljen közpénzeket, ne érezze úgy, hogy a saját pénzéről van szó, legyen tudatában annak, hogy közpénzeket használ, és jöjjön ide az Országgyűlés elé beszámolni, ha bizonyos kritériumok fennállanak. Úgy gondolom, nem megyek bele abba, ho gy ezek a kritériumok fennállnak vagy sem, csak egyszerűen arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a vitának valamilyen tárgyszerű hangját vagy szakszerűségét elvártam volna az ellenzéktől is. Folytatom akkor Takács Péternek egy másik felvetésével, azt mondja, nem lenne nagyobb a hiány módosítás nélkül sem, és ezzel összefüggésben itt szakszerűbb számsorokat várt volna a kormányelőterjesztéstől. (19.30) Itt, a Ház nyilvánossága előtt szeretném Takács Péter urat is tájékoztatni arról, hogy az állam i költségvetés szeptember 30ai állapota szerint, ha ettől a pillanattól kezdve leállítunk minden kifizetést a központi költségvetési szervek számára, nem kap senki egy fillért sem, pusztán csak az ebben az évben esedékes adósságtörlesztést és kamatterheke t fizeti ki a központi költségvetés, már akkor meghaladja a költségvetés ez évi hiánya a költségvetési törvény által lehetővé tett mértéket. Ez összefüggésben van azzal az érvrendszerrel, amelyet több képviselőtársam elmondott itt a napokban. Hivatkoztak e gyrészt az augusztusi hiánynövekedés mértékére, arra, hogy az egy hónapban alig több mint egymilliárd forint - akkor hogy gondolja a kormány, micsoda szakszerűtlenség, hogy akkor az most, a hátralevő hónapokban mennyit fog növekedni. Hangoztattak olyan érv eket is, hogy a decemberi költségvetés mindenképpen szufficites, tehát itt tulajdonképpen kéthárom hónap alatt kellene 180 milliárd forintnyi hiányt produkálnia az országnak. Most tisztelettel tájékoztatom önöket arról, hogy jelen pillanatban az adósságtö rlesztéssel kapcsolatban több mint 160 milliárd forintos ez évi kötelezettsége van még hátra a központi költségvetésnek. Tehát azért mondom, ha ettől a pillanattól kezdve egy fillért sem folyósít a központi költségvetés, akkor is túllépi az ez évre előirán yzott és a költségvetési törvény által finanszírozásra felhatalmazott hiánymértéket. Természetesen nem gondolom azt, hogy ettől a pillanattól kezdve most már semmi másra nem fog költeni a költségvetés. Mert ha mindezt figyelembe vesszük, akkor teljes lelki nyugalommal mondhatjuk azt: az ötvenmilliárdos hiánytúllépés lehet, hogy még indokolatlanul alacsony mértékűnek volt prognosztizálva. Lehet, hogy ennél nagyobb mértékű hiánynövekedésre kellett volna számítani. Az, hogy augusztusban, egy hónapban a költség vetési hiány mértéke csak annyival nőtt, amennyivel, ez ebben a vonatkozásban semmit sem jelent. Emlékeztetném arra képviselőtársaimat, hogy 1993 augusztusában pontosan ugyanez volt a helyzet. Ennek van egy szezonalitása. Augusztus olyan hónap, amikor nem esedékesek olyan költségvetési kifizetések, amelyek a hiánynövekedést ennél nagyobb mértékben indokolnák. Sajnos az év hátralevő viszont részében pontosan olyan esedékességek jelentkeznek, amelyek miatt jelentős mértékben fog növekedni a hiány. Még egy dol og: akkor Sepsey Tamás képviselőtársam hozzászólására is szeretnék röviden reagálni. Tulajdonképpen nagyon örülök neki, hogy elhangzott az ő felszólalása. Ez ugyanis ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire más a szerepe egy ilyen vitában egy ellenzék i párthoz tartozó képviselőnek és egy kormánypárthoz tartozó képviselőnek. Ellenzéki képviselőtársaimat ugyanis nem köti az, hogy amit elmondanak, az konzisztens legyen és valamilyen megoldás felé mutasson. Ezért ellenzéki padsorokból nyugodtan lehet egymá snak homlokegyenest ellentétes követelményeket mondani, s mindegyiket számon lehet kérni a kormányon, miközben a szerencsétlen kormány csak egyetlenegy megoldáshoz ragaszkodhat. Hiszen valamit döntött, valamit dönteni kellene az Országgyűlésnek is - és abb an csak egyféleképpen lehet állást foglalni.
