Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS, a Fidesz
898 Ez nyílvánvalóan viszonylag képtelenség, azt kell megítélni, hogy menjene el az a szegény hajós Amerikába, vagy jöjjön vissza onnan. Éppen ezért a mi alapállásunk az expó kapcsán ez: mindig gazdaságpolitikai ügyként tekintettük az expót, nem értettünk soha egyet azokkal a megközelítésekkel, amelyek az expót a legkülönbözőbb színekben próbálták feltüntetni. Igazán nem akarok a teljességre törekedni, de az expó volt már a két, egymással akkor még ellenséges, vagy közepesen barátságos, ám lé tező világrendszer összefogásának a szép szimbóluma, volt a magyar életfa kivirágzásának gyönyörű szimbóluma, volt az európai csatlakozásunk első, talán második első lépése, hogy visszatérjek egy korábbi utalásra, amit Morvai úr megtett, és még sok minden más modernizációs aktus, az infrastruktúra fejlesztése, stb. Mi ezeket akkor is elutasítottuk, azt mondtuk, ne politikai ügy, ne eleve elhatározás legyen az expó kérdése. Vizsgáljuk meg a konkrét érveket, a gazdaságpolitikai számításokat, és azután nézzük meg, hogy mit tudunk mondani az expóról, szükségünk vane erre vagy sem, megérie az országnak, vagy sem. Ez az alapálláspontunk változatlan maradt. Én bevallom őszintén, nagyon reméltem, mindig is reméltem, hogy egy ilyen vitában a legkülönbözőbb parlame nti pártok, vagy politikusok, vállalkozók, szakemberek, vagy egyszerű laikusok is megpróbálnak valami ráció által felmérhető alapállásból indulni, és nagyon sokan hivatkoztak arra, hogy valóban ez az alapállás. De aztán mindig kiderült, hogy igazából nem e rről van szó. És én attól félek, hogy itt sem erről van szó. Dacára annak, hogy a kormánypárti képviselőtársaim, akik az előterjesztés mellett felszólaltak, mind arra hivatkoztak, hogy ez bizony egy kizárólag racionális alapon, a számok tükrében mérlegelő döntés volt, amit, bár nekik ez nem tetszik, de meg kellett hozni. Ennek ellentmondani látszik az a nyilatkozat, amit az egyik koalíciós párt elnöke tett szeptemberben egy, a Konrad Adenauer Alapítvány által megrendezett sajtóbeszélgetésen, ahol, engedjék meg, hogy szó szerint idézzem, "az expó lemondása a koalícióalkotás egyik feltétele volt." Most meg kell mondjam, ezek a nyilatkozatok ellentmondani látszanak annak az egyébként jól alátámasztott gazdaságpolitikai érvelésnek, ami itt sok oldalról elhangzot t. És sajnos, hogy ez nemcsak ilyen félelem, azt nagyon jól alátámasztja az az előterjesztés, amit a kormány a parlament elé tárt. Nem sokan szóltak még arról a konkrét előterjesztésről, ami a Ház előtt igazából a vita valódi tárgyát képezi. Én szeretnék e rről néhány modatot mondani. Először is: korábban a parlamenti előterjesztésekben, amelyek az expóval foglalkoztak, mindig bíráltuk azt, hogy egyoldalúak, nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű adatot, sőt én most szívesen hivatkozom Pál László képviselőtár samra, aki '92 novemberében ugyanezeket mondta el, sőt Békesi László '91 decemberében hasonlóképpen hivatkozott arra, hogy akkor lehet dönteni jó szívvel az expó mellett, vagy ellen, hogyha az ember világosan látja az alternatívákat, világosan választ kap a felteendő kérdésekre a kormány által beterjesztett anyagokból, és ez alapján valódi döntési helyzet elé kerül. Most ez az anyag, amit tárgyalunk, egyáltalán nem ilyen. Egész egyszerűen azért, mert például arról, hogy az expó megrendezése esetén bizonyos közvetlen költségvetési és egyéb bevételek származnak, csak egy olyan fél mondatban emlékszik meg a szöveges részben, hogy a kormány számolt azzal, hogy esetleg néhány bevétel kiesik, hogyha az expót az ország lemondja. Ez nem túlságosan bőbeszédű kifejtés e annak, hogy igazából az expó lemondásából milyen károk és milyen veszteségek származnak, melyek azok, amelyeket mindenképpen realizálni kell. Hosonlóképpen a tájékoztató végén szereplő anyagban is csak annyi szerepel, hogy egyéb elmaradt haszon, nem ezze l a címszóval természetesen, mert egész más terminus technicusokat használ az anyag, de az elmaradt haszon 31 milliárd forint. Hogy az hogyan jön össze, arról igazából pontos kimutatást nem tudunk kapni ebből az anyagból, és megjegyzem, más anyagokból sem, mert mondom, ez az előterjesztés nagyon egyoldalú. Nagyon egyoldalú ez az előterjesztés, azt a gyanunkat támasztja alá, miszerint politikai ügy az expó, most más oldalról politikai ügy, a koalíciókötésnek az alapfeltétele volt, és éppen ezért egy olyan e lőterjesztést kell írni, ami ezt támasztja alá. És nem véletlen az, hogy a Ház nem olyan
