Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
841 3. Az 1995. évi költségvetés tárgyalá sakor a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a Magyar Honvédség helyzetét. 4. A tárca sürgősen dolgozza ki középtávú tervét a költségek finanszírozására. 5. A kormány a parlamenti előterjesztés előtt adja meg a Magyar Honvédségnek a rövid és középtávú terve zéshez a szükséges elveket és alapadatokat, mert csak így kerülhető el a válság. 6. A Magyar Honvédség dolgozza ki a NATOhoz való csatlakozás anyagitechnikai feltételeit és ennek költségkihatásait, valamint öthatéves menetrendjét. (17.50) Tisztelt Képv iselőtársaim! Tisztában vagyok az ország nehéz anyagi helyzetével, és gondolom, hogy a honvédelmi tárca illetékesei is tisztában vannak vele. Ugyanakkor még ha néhány évig nehezen élünk is, hazánk lakosságának és területének biztonságát nem kockáztathatjuk . Ezért kérem, hogy a Magyar Honvédség működéséhez szükséges pénzeszközöket minden körülmények között biztosítsuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Kovács Kálmán, a Kere szténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Megadom a szót. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Igen Tisztelt Ház! A pótköltségvetés közoktatással, felsőoktatással, kultúrával kapcsolatos részéhez szeretnék hozzászólni. Elöljáróban emlé keztetni szeretném tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat arra a kampányban sokat emlegetett szólamra, hogy azonnal hozzákezdenek a gazdaság rendbetételéhez. Ha jól emlékszem rá, miniszterelnök úr másfélkét évet adott arra, hogy a gazdaság rendbe jöjjön . Hölgyeim és Uraim! Eltelt 3 hónap és a gazdasági törvényhozással még nem foglalkoztunk. Azt hiszem, önök is látják, hogy ez nem az ellenzék hibája. Most itt egy olyan törvényjavaslat, amely látszólag a gazdaság rendbetételét célozza, ez a pótköltségvetéstervezet, de a beterjesztése végképp propaganda célokat szolgál. A kormány nem tud mit kezdeni a gazdasággal, ezért a pótköltségvetéssel és ahhoz hasonló javaslatokkal kívánja elvonni a figyelmet és helyettesíteni a tényleges cselekvést. Visszatérve az er edeti témámhoz, néhány általános megjegyzést szeretnék tenni. A költségvetés nem készülhet csak a pillanatnyi érdekek figyelembevételével. Az oktatás és a művelődés támogatásából az állam pillanatnyi érdekei miatt nem vonulhat ki, különösen nem egy olyan á llamban, ahol az oktatás és a közművelődés teljes centralizáció alapján működött több mint 40 évig. Véleményünk szerint a kivonulás helyett az államnak meg kell találnia azokat a bevételi lehetőségeket, amelyek a források növelését lehetővé teszik. Szeretn ém azt is elmondani, hogy a pótköltségvetés a felsőoktatás működési zavarait és a közművelődési kezdeményezések megfojtását okozhatja. A költségvetés a problémákat egyoldalúan mutatja be. Jól példázza ezt, hogy hiányként jelzi például a nem önkormányzati i ntézmények tanulólétszámának növekedése következtében jelentkező normatív támogatási igényt. Azt hiszem, ez nem szorul magyarázatra, hogy itt a létszámnövekedés nem többletigény, hanem átcsoportosítási igény, a tanulók ugyanis a '93'94es tanévnek megfele lően szerepeltek az önkormányzati intézmények tanulói között, azaz a támogatás az önkormányzati normatívák között szerepelt. A továbbiakban a közoktatásról szeretnék néhány szót mondani. A közoktatás céljaira elkülönített fejezeti pénzekből elvonás nem tör tént. Problémát okozhat az, hogy a közoktatási tanulmányi versenyek támogatására nem szerepel fedezet az 1994es költségvetésben. A Borosskormány a kormány tartalékából 1994. évre 40 millió forintot szavazott meg. Az első féléves 20 millió forintot az MKM megkapta, ez az egyéb oktatás jogcímen szerepel. A tanulmányi versenyek meghirdetése megtörtént. A várható problémák megelőzése érdekében két változat
