Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
840 nagyon vontatottan halad . A kormányprogram szellemében arra lenne szükség, hogy a földhivatalokat megerősítsék és a földkiméréseket és bejegyzéseket meggyorsítsák. Csak földkárpótlás címén földhöz jutott mintegy 516 ezer fő, amely 1 millió 940 ezer hektár földet jelent, 36,3 mil lió aranykorona értékben. Ennek a földnek mintegy 40 százaléka van kimérve és a kimért terület 20 százaléka tulajdoni lapon bejegyezve. Az új gazdák szeretnének hiteleket, támogatásokat kapni, amit a tulajdoni lap hiánya nagyon megnehezít. A munka zavartal an folytatására ez évben plusz 460 millió forintra lenne szükségük a földhivataloknak, és a jövő év december 31ig tervezett befejezéshez további 2,5 milliárdra. Ezzel szemben a pótköltségvetés éppen a földhivataloktól von el 18,9 millió forintot. Ahhoz, h ogy a mezőgazdasági termelők biztonságban érezzék magukat és a magyar mezőgazdaság újra régi fényében ragyogjon, legelőször a tulajdoni kérdések rendezését kell befejezni. Sürgős intézkedés szükséges arra is, hogy a földárverések folytán a szövetkezetek tu lajdonába került mintegy 29 milliárd forint értékű kárpótlási jegyért a szövetkezetek is vagyonhoz jussanak, mert ellenkező esetben vagyonvesztésük véglegessé válhat. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos az illetékelőleg ügye is. Úgy gondolom, hogy nem az ille tékelőleget kell feltalálni, hanem a kárpótlási hivatalokban felszabadult szakemberekkel a földhivatalok ingatlanbejegyzését kell felgyorsítani. Ez esetben nem lesz szükség illetékelőlegre, hanem a tulajdoni lap birtokában mindenki boldogan fizeti a rá kir ótt illetékeket. Arról már nem is szólva, hogy az úgynevezett zsebszerződések számát csak becsülni tudjuk, de mint városom földrendező bizottságának elnöke, tapasztalatból tudom, hogy ez legalább százezres nagyságrendű. Itt azokról az állampolgárokról van szó, akik már az árverésen megvették a földeket az új tulajdonosoktól. Ezek a vevők, amint a bejegyzések megindulnak, kérik a nevükre jegyzést, ami súlyos adó- és illetékfizetést von maga után. Biztosíthatom a távol levő pénzügyminiszter urat, hogy ennél g yorsabban megtérülő beruházás nincs ma Magyarországon, mint az ingatlanbejegyzések felgyorsítása. Úgy gondolom, hogy a tulajdoni lapnak örülne a sok új tulajdonos, a pénzügyi kormányzat pedig friss és gyors adó- és illetékforintokhoz jutna. Kérem a kormány zat illetékeseit, hogy fontolják meg javaslatomat. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy kérdésről kívánok röviden szólni, nevezetesen a Magyar Honvédség helyzetéről. A Honvédség költségvetési pozíciói a nyolcvanas évek közepe óta nem változtak. A leépülési f olyamatok tovább folytatódnak anélkül, hogy bármilyen ellenintézkedések történnének. A technikai felszerelések elöregedése, elavulása olyan mértékeket ölt, hogy az már a honvédség hadrafoghatóságát és az ország védelmi képességét veszélyezteti. Nem lehet a bból az elképzelésből kiindulni, hogy úgysincs háborús helyzet, ezért nem kell honvédség. A Magyar Honvédségnek békeidőben is mindig készen kell állni, olyan technikával, olyan harckészültséggel kell rendelkezni, hogy bármilyen váratlan helyzetben képes le gyen az ország határait megvédeni. Már a kormányprogram vitájában is igyekeztem erre a kérdésre képviselőtársaim figyelmét felhívni, ezért érthetetlen számomra, hogy a lefaragásokkal és befizetési előírásokkal kapcsolatosan a pótköltségvetés nem ad, hanem elvon 2,3 milliárd forintot a honvédelmi tárcától. Idézek néhány mondatot a Magyar Honvédség anyagitechnikai főcsoportfőnökének jelentéséből: "A Honvédség anyagitechnikai helyzete nem hirtelen érkezett elemi csapás, hanem évekkel ezelőtt is kiszámítható következmény volt, egy sajátos honvédelmi politika eredménye. Ezzel a felfogással nincs tovább út előttünk 1995ben sem. A Magyar Honvédség helyzete a pillanatnyi költségvetési lehetőségek függvénye. A költségvetés szinten tartása esetén a személyi állomán y életkörülményei rohamosan romlanak." Ezért javaslom: 1. A pótköltségvetés ne alkalmazzon elvonást a magyar hadseregtől. 2. A költségvetésből kapott pénzeket a tárcán belül a legésszerűbben használják fel.
