Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások és a baleseti nyugellátások 1994. szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösszegű kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA (MDF):
827 kormánytól, nem a parlamenttől, hanem a társadalombiztosítástól kell hogy kapja a nyugdíját, mert ő azt aktív korában bőségesen befizette. Említést kell tennem arról is - hogy a kisnyugdíjasok körében, annak a 60%nak a körében, aki nem ideológiai, nem politikai oldalról közelíti meg a 8%os n yugdíjemelés visszamenőleges kifizetését, hanem a létminimum alatt élnek, a megélhetésük van veszélyben - hogy érintette ezeket a kisnyugdíjasokat az a taktikázás, az a hercehurca, amely ezt a visszamenőleges 8% megszavazását, amely most fog megtörténni, v árta. Képzeljük el ezeknek az embereknek a kétségbeesését, amikor kiszivárogtatva vagy nem is kiszivárogtatva a sajtóban, a rádióban, a televízióban olyan dolgok hangzottak el az új kormány részéről, hogy nincsen megfelelő fedezet, hogy csak 5% lesz, hogy 8% lesz, de csak szeptember 1jétől, visszamenőlegességre nincs lehetőségünk. S ugyanakkor nagyon szomorúan kell megállapítanom, hogy most kibújt a szög a zsákból, mert Kuncze belügyminiszter úr a következőt mondta ezelőtt egy órácskával vagy egy fél óráva l, hogy természetes, hogy 8%ot kapnak a nyugdíjasok és természetes, hogy január 1jétől visszamenőlegesen. Tehát ez a kormány tudta, hogy oda fogja adni a nyugdíjasoknak a 8%ot. Tudta, hogy januártól fogja odaadni, akkor miért kellett ezeket a szerencsét len, amúgy is rendkívül rossz helyzetben lévő nyugdíjasokat ijesztgetni? Ez nem volt tisztességes. Ezt kívántam elmondani. Azonkívül azt szeretném javasolni a parlamentnek, hogy majd a nyugdíjtörvénynél igenis automatizálni kell a nyugdíjak értékállóságát, erre több technikai lehetőség van. Hogy csak egyet mondjak, például a valorizáció. Hogy ne érezze úgy a nyugdíjas, hogy ki van szolgáltatva ennek a parlamentnek, ki van szolgáltatva ennek a kormánynak, mert ne csak akkor írjunk gyönyörű dolgokat a nyugdíj asokról, mikor azok tömegének voksára szüksége van egy pártnak, hanem amikor a szavazás befejeződik és valaki hatalomra jut, akkor ne feledkezzen meg arról, hogy miket ígért nekik a választási kampányában. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon .) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Kis Gyulának, MDF. DR. KIS GYULA (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt képviselőtársaim! Elérkezett az évi szokásos számháború ideje, most nem is annyira az összegekkel, mint a dátu mokkal háborúzunk. Április 8án tartotta utolsó ülését az előző országgyűlés, ezért a legjobb akarata ellenére, megfeszülve sem tudott akkor eleget tenni annak a törvényi előírásnak, hogy a nyugdíjakat évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben az évi nettó munkabértömeg növekedésének megfelelően kell emelni. Ugyanis nem lehet tudni április 8án, hogy mennyi lesz az évi nettó bérnövekedés. Az elmúlt években ez sosem okozott gondot, mindig megtörtént az emelés két ízben, márciusban, szeptemberben, e gyszer pedig egy harmadik korrekciós emelésre is sor került. Ennek következtében, miután április 8án feloszlott a Ház és akkor alakult, ült össze újra, amikor még nem volt kormány, július 18án kénytelen volt két képviselő, Nagy Sándor és Kovács Pál képvi selő úr, későbbi népjóléti miniszter beterjeszteni az évi törvényeknek megfelelő nyugdíjemelésről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ennek vitája július 18án zajlott le és akkor négy ellenzéki párt egyegy képviselője, az egész ellenzék támogatásá val - július 18án tehát - azt javasolta, hogy a most beterjesztett országgyűlési határozattal szó szerint megegyező módon kerüljön sor a nyugdíjak visszamenőleges emelésére január 1jétől. Sajnálatos módon az ellenzék eme indítványá t - amelyet tehát egyhangúlag támogattak - az előttem lévő szavazási jegyzőkönyv tanúsága szerint az MSZP képviselői egyhangú tartózkodással
