Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások és a baleseti nyugellátások 1994. szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösszegű kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA (MDF):
828 tették elfogadhatatlanná és az SZDSZ még kicsit jobban jégre ment, mert ők egyhangúan ellene szavaztak. Ma nagyon f urcsa azt hallani, hogy e miatt nem kerülhetett sor időben a nyugdíjemelésre, hiszen akkor már dönthettünk volna és már szeptemberben az emelt nyugdíjat megkaphatták volna visszamenőleg a nyugdíjasok. Egyszerűen érthetetlenek az akkor történtek. Nincs rá r acionális magyarázat. Nincs, racionális magyarázat nincs, ugyanis mindenki tudta már akkor, hogy erre a visszamenőleges emelésre idén sor fog kerülni. (16.20) Mert ennek elmaradásához az kellene, hogy a parlament megváltoztassa azt a törvényt, ami a nettó munkabérnövekedéshez köti a nyugdíjak emelését. Márpedig tudnivaló volt, hogy nincs olyan parlament a világon, amely egy önkormányzati választás előtt vagy bármikor 3 millió szavazó ellenszenvét egy törvénymódosítással kivívná maga ellen. Tehát akkor már tudni lehetett, hogy erre most sor fog kerülni. Egyszerűen nagyon nehéz megmondani az okát, hogy annak idején miért született ez a döntés az előterjesztők javaslatának és a tisztelt koalíciós képviselőknek a szavazatával. Sokféle elképzelés van erre, sokf éle gyanú kering a nyugdíjasok és a közvélemény körében. Hallottunk egyet kereszténydemokrata képviselőtársunktól. Én hallottam olyat is, hogy ily módon lehetősége volt a kormánynak arra, hogy két alkalommal is elmondja: a kormány döntött a nyugdíjak emelé séről. Július 18a után ez jelent meg a kormányszóvivői tájékoztatóban, ez jelent meg a sajtóban, hogy "a kormány döntött". Kérem, a kormány ebben a kérdésben nem döntött, mert nem dönthetett! Évek óta létező törvényt végre kell hajtani még a kormánynak is , a konkrét esetben a kifizetésről rendelkeznie kell, de ezt úgy eladni, hogy én döntök, ez olyan, mint ha holnapután azt olvasnám, hogy a kormány a társadalommal való széles körű egyeztetés után konszenzussal döntött arról, hogy holnapután keljen fel a na p. Lehet ilyet megjelentetni a sajtóban, csak nem illik. A másik: a mostani döntésnél ugyanez a bekonferálás volt. A kormány döntött, hogy a visszamenőlegességről majd beterjeszt indítványt, és a parlament azt elfogadja. Mondom, ez feltételezés, és én nem hiszem, hogy ilyen gondolatok munkáltak a megvalósult szándék mögött. Annál kevésbé hiszem, mert ez egy nagyon veszélyes, végtelenül veszélyes jelenséget hordoz magában: azt, hogy a polgárok ne érezzék magukat biztosnak polgári mivoltukban; azt, hogy a pat ernalista állam dönthessen, hogy mit ad, mit nem ad. És ahogy nem lehetett szocializmust építeni, többek között azért, mert hiányzott hozzá a szocialista ember, ugyanúgy nagyon nehéz polgári társadalmat is úgy építeni, hogy nem alakul ki a polgárság. A pol gári lét pedig a tulajdonbiztonságon és a jogbiztonságon alapul, tehát azon, hogy az én tulajdonom vagy a törvényekben garantált jogaim nem veszélyeztethetőek, még az államhatalom, még a mindenkori kormány által sem. Ha nem ebben az irányban munkálunk, han em esetleges rövid távú érdekeink miatt ez ellen megyünk, akkor nagyon nehéz lesz polgári társadalmat építeni, amiben pedig - azt hiszem, a teljes Ház egyhangú véleménye alapján nyugodtan merem remélni - egyetértünk. A beterjesztésnek ilyen elhúzódó, kétü temű és utólagos módja egyben lehetőséget adott arra, hogy spóroljanak ezen a visszamenőleges emelésen, amennyiben a jelen országgyűlési határozati javaslat nem öleli fel az érintettek teljes körét. Úgy fogalmaz, hogy míg az egykori, szeptemberi emelést vi sszamenőleg ki kell fizetni egy körben, a 110/94es kormányrendeletben foglaltak körében, nem rendeli emelni a 111/94es kormányrendelettel érintettek körében, márpedig ezek, szegények, a legrászorultabbaknak tekinthetők, hiszen ez a kör tartalmazza a nyug díjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a vakok rendszeres szociális segélyét, az egészségkárosodási járadékot, valamint a központi szociális segélyben részesülők et. Pont őket, akiket ráadásul a szeptemberi emelés is az átlagos 8 százalék helyett mindössze 300 forinttal érintett! Pont őket, a legrászorultabbakat kihagyni a mostani kormány által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatból, azt hiszem, hogy
