Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PÁLFI DÉNES, a KDNP
74 szabályokat, erősíti a polgármester legitimitását és szerepét önkormányzati ügyekben , hozzájárulhat az önkormányzati vezetés egységének megszilárdításához, erősíti a polgármester és jegyző együttes felelősségét, kifejezésre juttatja az önkormányzati képviselő felelősségét, szabályozza a működésképtelen testületek feloszlásának módját. Kis mértékben ugyan, de növeli a megyei önkormányzati körzeti közszolgáltatást ellátó szerepét. Laza szervezeti keretet teremt a megye, és megyei jogú városok együttműködésében egyeztető bizottságon keresztül. Elfogadása esetén javulhat az önkormányzatok gazdá lkodásának és pénzügyeinek ellenőrzése, aminek igazán hiányában voltunk az elmúlt négy esztendőben. (12.20) Nem látszik viszont megnyugtatónak továbbra sem, miután az önkormányzati feladatok és hatáskörök címzettje a képviselőtestület, az egyébként is túl terhelt, napirendek tucatjait tárgyaló testületek tehermentesítése, hogy az idejüket és figyelmüket a legfontosabb kérdésekre összpontosíthassák. Másrészről: a helyi önkormányzás folyamatossága is indokolná, hogy a nem feltétlenül testületi feladatok ügyéb en két ülés között, utólagos beszámolási kötelezettséggel a polgármester dönthessen; ez különösen nagyobb településeken jelentene előrelépést. Nem tartalmaz érdemi változást a tervezet a testületek nagysága szerinti diferenciálással a működés hatékonysága érdekében. A törvényi lehetősége megvan ugyan annak, hogy a testület hatáskörének egy részét polgármesterre vagy bizottságára átruházhatja, aminek legtöbbször politikai akadályai lehetnek, a testület összetételétől függően. Törvény, illetve kormányrendelet a polgármesterek részére önkormányzati feladatot és hatáskört, illetve államigazgatási hatósági jogkört csak kivételesen állapíthat meg a tervezet szerint. Mindezt a testületek leterheltsége tükrében és az önkormányzat folyamatosságának tapasztalatai, igé nyei alapján célszerűnek látszik ismét végiggondolni, és a kivételességet a törvényalkotások során oldani, nem túl szigorúan értelmezni. A tervezet szerint a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel ki mondhatja feloszlását. Ez együtt jár a polgármester tisztségének megszűnésével is. A törvény 20. §ához fűzött magyarázat szerint a polgármester megnövekedett szerepének ellensúlyaként alkalmazható az önfeloszlatás. Ez önmagában is ellentmondásos így. Foly tatva az indoklást: a polgármester önállóságának növelése magában rejti a sorozatos törvénysértések lehetőségét. Ez pedig prekoncepció. Másrészről egyoldalúan kitett helyzetbe hozhatja a polgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a képviselőte stülettel szemben, vagyis a testület a polgármestert kisebb testületek esetében bármikor leválthatja. Miközben - ahogy az előzőekben is utaltam rá - a törvénytervezet erősíti a polgármester és jegyző együttes felelősségét, a munkáltatói jog gyakorlása eset ében polgármesteri egyeztetési jog részletes szabályozása hiányában feloldhatatlan feszültségek és konfliktusok forrása lehet. Változatlanul hiányzik az önkormányzati társulások egyértelmű szabályozásának kérdése, mivel ennek hiányában működési zavarok és egyenlőtlen teherviselés, többletkiadások és párhuzamosságok állnak elő, de hátrányosan befolyásolja az önkormányzatok szakmai munkájának színvonalát is. Különösen indokolt lenne mindez az aprófalvas településszerkezetű térségben, ahol a legkisebb települé sek többségénél is létrejött az önálló önkormányzat. Másrészről: működnek már olyan önkormányzati társulások, amelyeket a módosítás nem említ, például a kistérségi társulások, térségfejlesztő társulások. A négy év tapasztalatai szerint hiányzott a megyei j ogú városok képviselete a megyei önkormányzatból. A jelen módosítás sem tartalmaz erre megoldást, továbbra is szétdarabolttá teszi a megyéket, pedig ők is ellátnak területi szolgáltatást, tehát minden értelemben indokolt lenne képviseletük a megyei közgyűl ésben. Az egyeztető bizottságok létrehozása nem helyettesíti a testületi képviseletet. Nem jelent érdemi megoldást a jövőre nézve.
