Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN, a KDNP
51 Az ajánlásnál elfogadható, hogy az ajánlócédulákkal kapcsolatban voltak kifogások, de semmiképpen nem fogadható el az, hogy a jelöltajánlás jelenlegi három módj a kettőre csökken. Ugyanis a kormány javaslata szerint megszűnne a hivatalhoz megküldött levélben történő ajánlás, amit azért mindenképpen célszerű volna fenntartani. Ez esetben a hivatkozási alap valószínűsíthetően az, hogy az 1990. évi önkormányzati vála sztás során a választópolgárok elenyésző számban éltek ezzel az ajánlási móddal. Ha azonban arra gondolunk, mennyire kívánatos a választópolgárok minél szélesebb részvétele a helyi önkormányzatok létrehozásában, akkor ezt a kétségkívül kivételes ajánlási m ódot nem indokolt eltörölni. Nyilvánvaló ellentmondás van a helyi közügyekben való részvétel szempontjából abban, hogy a törvényjavaslat természetesnek tekinti a tartózkodási helyen való szavazás jogát, még annak esetében is, aki csak a választás kitűzését megelőző napon létesített tartózkodási helyet - a választásig hátra lévő időben tehát aligha szerezhet hatalmas ismereteket a helyi viszonyokról , de az, aki az ajánlás idején valamilyen oknál fogva nem tud ajánló ívet aláírni vagy az önkormányzati hivat alban titkosan jelölni, az ki legyen zárva az ajánlás lehetőségéből. Ezt érdemes lesz tisztázni. Az úgynevezett titkos ajánlás nem jelent érdemi változást a hatályos törvény 25. § (3) bekezdéséhez képest. Lényeges változás van viszont az ajánló ív tekintet ében - nem tartalmi téren, hanem azért, mert ez az ajánló ív mozog: nem a választópolgár megy be a hivatalba, hanem a jelölni kívánt szervezet vagy független jelölt keresi fel a választópolgárt. A hatályos szabályozáshoz képest mindenképpen elfogadhatóbb a többes ajánlás szabályozása, ugyanakkor a törvényjavaslat más elemeivel összefüggésben, illetve a korábban már említett koalíciós stratégia függvényében nem javaslom a támogatását, mert a másik oldalon nem adja meg azt a lehetőséget, hogy egy esetleges má sod, harmadajánlást is lehessen tenni a szavazás során. Mert ez azt a lehetőséget is indukálja a törvény megfogalmazásában, hogy magánál a szavazócédulánál is legyen olyan rendszer, hogy figyelembe lehessen venni - nevezetesen, mondjuk, a polgármestervál asztásnál , hogy kit jelölnek második vagy harmadik helyen. Ekkor egy sokkal reálisabb értékítélet alakulna ki. A választás rendszere és az eredmény megállapítása. A törvényjavaslatnak ebben a fejezetében található az egyik legalapvetőbb változás a jelenl egi törvényi rendelkezéshez képest. Gondolok itt arra, hogy a javaslat egyfordulóssá kívánja tenni az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását, tekintet nélkül arra, hogy abban a fordulóban milyen arányú a választópolgári részvétel. (10.30) Úgy gondolom, hogy ez az elmúlt választások alkalmával mindig kényes kérdés volt, s mindenképpen fiaskónak számított az, hogyha másodszorra vagy harmadszorra, a küszöb teljesítése hiányában nem sikerült a képviselőállítás. Meg vagyok győződve viszont arró l, hogy az elmúlt négy év alatt éppen az önkormányzati törvények megváltoztatása során a lakosság széles rétege döbbent arra rá, hogy valójában az elmúlt negyven év paternalista megközelítése után valójában mit jelent az önkormányzatiság, hogy a saját ügye inek az intézésében valóban mennyire meghatározó az, milyen rendeletek, milyen szabályozások születnek a falvakban, városokban. Meggyőződésem, hogy a következő önkormányzati választásokat lényegesen nagyobb érdeklődés fogja kísé rni. Kialakultak azok a szervezetek, azok a nem párt jellegű tömegszervezetek, amelyek a lakosság szervezésében, az érdekképviseletek felszínre juttatásában igen komoly szerepet fognak vállalni. Ezért szükséges elsősorban megtartani a kétfordulós választás i rendszert, mert ezek a tömegszervezetek a rétegérdekek érvényesítésében mindenképpen csak úgy tudnak szerephez jutni, hogyha a szavazás során meg tudják találni azokat a csatornákat és lehetőségeket, amelyekkel valóban megszólaláshoz juthatnak. Összesség ében megállapítható a törvényről - mint a bevezetőben is jeleztem , hogy politikai szándékok motiválták. Talán úgy is mondhatnám ezt az egész dolgot, hogy a báránybőr és a farkas esete forog fönn: eladjuk ezt az új törvényjavaslatot szépen báránybőrbe búj tatva, de kitűnik
