Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ÁDER JÁNOS, a Fidesz
52 mögötte, hogy a hatalom gyakorlása, annak további specifikálása a cél, és ez természetesen mindig az arányos és rétegérzékeny képviseletnek a kárára történik. Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják át a törvényjavaslat, a módosít ás céljait, és kezdjük - elsősorban az önkormányzatok bevonásával - a javaslat újratárgyalását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Ivanics István vezérszónoklatát, és megadom a szót Áder Jánosnak, a fiat al demokraták képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. ÁDER JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat vitája során három témakört szeretnék érinteni. Az egyik a törvényjavaslatnak s magának a választási rendsz ernek a története. A másik az az eljárás, ahogy ez a Ház elé került, s végül a harmadik - amiről itt már többen szóltak - a törvényjavaslat mögött felfedezhető, vélelmezhető politikai szándékok. Az első, tehát az, ami a törvényjavaslat történetéhez hozzáta rtozik. Csak egy bevezető megjegyzés, hogy a kormánypártok programjaiban - sem az MSZP, sem az SZDSZ választási programjában - nem szerepelt az önkormányzati választási rendszernek a felülvizsgálata. Abból indultam vagy indulok ki, hogy a pártok által font osnak tartott kérdések általában a programokban szerepelnek. Úgy tűnik, hogy ezt még akkor, legalábbis a választásokra készülődve, egyik párt sem tekintette olyan súlyú kérdésnek, amit mindenképpen a programba kívánt illeszteni. Ennek ellenére ez a törvény javaslat most itt van előttünk, s néhány jelentős ponton igenis módosítani szándékozza a törvényt. A történet szempontjából egy kicsit vissza kell menni az időben, méghozzá el kell jutnunk 1990hez, illetőleg '89hez, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaiho z, amelyek a parlamenti választási törvényről szóltak, és a '90es hatpárti tárgyalásokhoz, amelyek az önkormányzati választási törvényről szóltak. Mi volt a cél 1989ben és '90ben, amikor a két választójogi rendszert kialakítottuk? Hogy kiegyensúlyozott politikai erőviszonyok alakuljanak ki az országban. Mit jelentett ez? Egyrészt, hogy ne jusson egyetlen párt sem korlátlan hatalomhoz, másrészt a politikai képviselet ne aprózódjon el, harmadrészt a kormányozhatóság országos és helyi szinten egyaránt bizto sítható legyen. Az előttünk lévő javaslat ezt a hármas elvet - amelyben egyébként '90ben még valamennyi itt ülő parlamenti párt egyetértett - megbontja, hiszen a listás helyek számának a csökkentésével a tízezer fölötti településeken lényegében aránytalan abbá teszi a rendszert. Ami az eljárással kapcsolatos kifogásokat illeti, itt is mondhatjuk, hogy az eljárással kapcsolatban nagyon sok - mondhatni azt is - súlyos kifogás említhető meg, amelyek csak részben magyarázhatók egy működését nemrég megkezdő korm ány csetléseivel- botlásaival. Vegyük sorra ezeket: az első heteknek a kapkodását jól mutatja az, hogy a hatpárti egyeztetésre szánt javaslatot, előterjesztést igazából nem is tárgyalta meg ez a hat párt, érdemi vita erről nem folyt. Az első tárgyaláson, a mikor erről tárgyalni kellett volna, az MSZP és az SZDSZ tárgyaló delegációja közölte, hogy az előttünk lévő javaslat a kormány, illetve nem is a kormány, hanem a kormányapparátus írói munkásságának a része, és ily módon visszavonták ezt az előterjesztést, és egy új törvényjavaslat készül. Ezt egy hét múlva megkaptuk, és ekkor már valóban volt lehetőség az érdemi vitára, azonban meglehetősen szűkös idő, körülbelül egy hét állt rendelkezésre a törvényjavaslatok áttanulmányozására, illetve egyetlen tárgyalási forduló arra, hogy az érdemi véleményünket kialakítsuk. Ez ily módon sem érdemi politikai egyeztetést a párton belül, sem érdemi egyeztetést a párt önkormányzati képviselőivel természetesen nem tett lehetővé. Amikor pedig a kormány végre benyújtotta a tör vényjavaslatot a Ház elé - zárójelben jegyzem meg, a korábbi szándékaihoz képest
