Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
450 felelősségünk is az, hogy megállítsuk a romlást. Nem kell tehát félnünk a csődtől, de cselekednünk kell, hogy megelőzzük azt, és a jövőben valóban fejlődhessen az ország. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott pótköltségvetési törvényjavaslat közel 50 milliárd forintos nettó egyensúlyjavítást irányoz elő a központi költségvetésben. Ebből 43 és fél milliárd forint részben befizetési kötelezettségek formájában a kiadásokat csökkenti, 5 és fél milliárd forint pedig a tervezett bevételeket növeli. A program legfontosabb elemeiről a teljesség igénye nélkül rövide n szeretnék szólni. A bevételek növelése két adónemet érint. Azt javasoljuk, hogy október 1jétől a tételes fogyasztási adók mértéke átlagosan 15 százalékkal emelkedjék. Az adóemelés '94ben 0,2 százalékkal, '95ben 0,8 százalékkal emeli a fogyasztói áraka t. Kizárólag a jövedéki cikkeket, tehát az alkohol- és dohánytermékeket, valamint az üzemanyagokat érinti a javasolt adóemelés. Előrehozott intézkedésről van szó, ami lehetővé teszi, hogy '95ben, ha rendkívüli események nem következnek be, már ne legyen s zükség a fogyasztási adó korrekciójára. A mérték a jövőre tervezett termelői és fogyasztói árak között középen helyezkedik el. Lényegében a fogyasztási adó átlagos árszínvonalnak megfelelő valorizálását jelenti. Bevételnövelő hatása ebben az évben 4, jövőr e 16 milliárd forint. A növelés beilleszkedik abba a középtávú adóstruktúraváltoztatási programba, aminek a lényege a jövedelmeket és nyereségeket terhelő adók fokozatos csökkentése, illetve a végső felhasználást, mindenekelőtt a fogyasztást terhelő adók növelése. Ez a magyarázata az áfa javasolt emelésének is. Sokat vitatott lépés ez, amit tényleg jó lett volna elkerülni. Ma már azonban világosan látjuk, hogy a hatalmas hiány miatt belátható időn belül a két szélső áfakulcs közelítése csak az alsó kulcs e melésével oldható meg. Ezt szolgálja a 10 százalékos kulcs minimális 2 százalékos emelése. Szívesen halasztanánk későbbre ezt a lépést, ha képesek lennénk '95ben pótolni más forrásból az ebből elérhető 16 milliárd forintos bevételt. Sajnos erre semmilyen esélyünk nincs. Az ÉT vitája nyomán született az a kompromisszum, amely ezt a lépést nem '94. október 1jétől, hanem '95. január 1jétől javasolja megvalósítani. Változatlanul átmenetileg 0kulcsos marad a gyógyszerek forgalmi adója, és '95re nem tervezün k további átsorolást más termékcsoportoknál sem. A személyijövedelemadótörvényt két ponton javasoljuk most módosítani. Az egyik a forint- és devizabevételekből származó kamatjövedelem forrásadójának csökkentése 10ről 0 százalékra. Az intézkedés tovább er ősítheti a megtakarítások ösztönzését és hozzájárulhat a kamatszínvonal 12 százalékos csökkentéséhez is. Október 1jével javasoljuk megszüntetni az állampapírok vásárlásához ez évre biztosított befektetési adókedvezményt. Ez születése pillanatában is hibá s konstrukció volt, hiszen megkülönböztetett versenyelőnyhöz juttatta az állampapírokat más értékpapírokhoz képest. Ez a pozitív diszkrimináció széles körű spekulációt indított el, és fenntartása azzal a veszéllyel járna, hogy '95ben akár 20 milliárd fori nttal is csökkenének a személyijövedelemadóbevételek. Az utóbbi hetek felgyorsult spekulációs üzleteit visszamenőleges hatállyal természtesen már így sem tudjuk semmissé tenni. Javasoljuk az illetékekről szóló törvény módosítását is. A cél az, hogy a vagy onszerzési illetékekből származó bevételekhez az önkormányzatok és a központi költségvetés a jelenleginél rövidebb idő alatt jusson hozzá. A mai gyakorlat, az évekig elhúzódó földhivatali bejegyzések miatt, csak évek múltán teszi lehetővé az illetékbevétel ek teljesítését. Ez a késés ráadásul elinflálja az illetékfizetési kötelezettség egy részét és bizonytalanságban tartja az illetékfizetésre kötelezett állampolgárokat is. Az illetékelőleg konstrukciója ezeket az anomáliákat küszöböli ki, összhangban van az eredeti céllal, valamint a Ptk. rendelkezéseivel. Tisztelt Országgyűlés! Külön blokk a korrekciós csomagban az elkülönített állami pénzalapokat módosító javaslatok köre. Ezek összesen 16,4 milliárd forinttal csökkentik a decentralizált alapok
