Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
451 '94. évi elő irányzatait. Az elburjánzott alapok többsége diszfunkcionálisan működik. Szűkös viszonyaink között gyakran párhuzamos finanszírozást, időnként pazarlást, máskor költségvetésen kívüli gazdálkodást tesznek lehetővé. (10.00) Miközben a költségveté s finanszírozása miatt a kormány napi gondokkal küzd, gyakorlatilag állandó likviditási hitelekre szorul, magas kamatok mellett, aközben ezen alapok egy része - hosszabbrövidebb ideig - szabad pénzeszközeit értékpapírokba, betétekbe helyezi el, jelentős m aradványokkal gazdálkodik; erre egyébként az Állami Számvevőszék jelentése is utal. A gyors felülvizsgálat eredményeként azoknál az alapoknál javasolunk támogatáscsökkentést vagy befizetési kötelezettség előírását, ahol a '94es erőforrások nem voltak telj eskörűen lekötve, illetve a feladatok csökkentése vagy átütemezése megtakarításokhoz vezethet. Külön téma az egyes alapokhoz tervezett privatizációs bevételek sorsa. Súlyosan bírálható az a gyakorlat, amely a privatizációs bevételek egy részét - az alapoko n keresztül - lényegében állami feladatokra, folyó kiadásokra fordítja. Külön probléma, hogy a költségvetés erre az évre garanciát vállalt azokra a privatizációs bevételekre is, amelyek nem teljesülnek. Ez közel 10 milliárd forint kötelezettséget jelentett volna ebben az évben a költségvetés terhére és a decentralizált alapok javára. Ezt a garanciát megszüntetni javasoljuk. Azoknál az alapoknál, mint amilyen például a Területfejlesztési Alap, ahol megkezdett beruházások folytatását a kieső bevételek veszély eztetnék, gondoskodunk a likviditási problémák megoldásáról, a kieső bevételek ideiglenes pótlásáról. Folyamatban lévő feladatok leállítására tehát - az állami garancia megszüntetése miatt - egyetlen esetben sem fog sor kerülni. A javasolt korrekciók termé szetesen nem helyettesítik a decentralizált alapok teljes áttekintését és rendszerszerű reformját. Erre az államháztartási reform keretében, több lépcsőben, először a '95ös költségvetési törvényben teszünk javaslatot. Tisztelt Ház! A kormányprogrammal öss zhangban kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az agrárgazdaság fejlődésének, működési feltételei javításának. Ebben a szellemben az egyensúlyjavító csomag keretei között is javasoljuk az agrártámogatások közel 12 milliárd forintos növelését. A többlettámogat ás döntően a növekvő agrárexport támogatását, illetve a biztonságos felvásárlás finanszírozási feltételeinek megteremtését szolgálja. A bevezetőben utaltam már rá, hogy a '94re tervezett 25 milliárd forintos költségvetési tartalék közel 90 százalékát, min tegy 22 milliárd forintot az előző kormány már felhasznált, illetve lekötött. Ezek között a kötelezettségvállalások között - miként azt az ÁSZ jelentése is megállapítja - jónéhány olyan volt, amelyekről az eredeti költségvetésben már gondoskodni kellett vo lna. Ilyen az évközi béremelések vagy a normatív támogatások fedezetének biztosítása. Emellett azonban több mint 3 milliárd forint többlettámogatást kapott a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna TV, további egymilliárd forintot különböző alapítványok és társadalmi szervezetek. A kötelezettségek többségének jellege miatt például béremelésre, kiutalt és elköltött támogatások lényeges csökkentésére már nem tudunk javaslatot tenni. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt korrekciók érintik a központi költségvet ési szervek előirányzatait is. Ebben a körben 13 milliárd forintos támogatáscsökkentést és 2 milliárd forint saját bevétel befizetését javasoljuk. Az ajánlott korrekció minden ellenkező híreszteléssel szemben nem lineáris csökkentés, azaz nem a sokat bírál t "fűnyíró módszer" szerint alakult ki. Felmértük az egyes fejezetek teherbíró képességét, ez évi kötelezettségeit és az elérhető megtakarításokat. Ennek nyomán az elvonás 80 százalékát nem az intézmények előirányzataiból, hanem a fejezeteknél tervezett kü lönböző célfeladatokból kell megtakarítani. Ilyenek a minisztériumi készletbeszerzések, berendezés- és gépkocsicserék, különböző célprogramok, a még le nem kötött felújítási és beruházási előirányzatok zárolása, illetve átütemezése. Ilyen a tervezetten fel üli saját bevételek egy részének befizetése a központi költségvetésbe. Természetesen az így kialakított
