Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
447 egyaránt gyors ütemben emelkedik. Romlik a rövid távú fizetőképességünket jellemző adósságszolgálatexportarány is, amely az év végére várhatóan 53 százalékra emelkedik a '90es 37 százalékhoz képest. (9.40) Ezt a helyz etet nem enyhíti a devizatartalékok hat milliárd dollárt meghaladó állománya sem. Ez a tartalék ugyan garantálja rövid távú finanszírozásunk biztonságát, de forrása nem a gazdasági teljesítmények növekedése, hanem az egyre növekvő állampapírkibocsátás és külföldi hitelfelvétel, romló feltételek mellett. Állományának alakulása ma kizárólag a nemzetközi bankrendszer bizalmán múlik. A külső egyensúly romlásának lényeges eleme az államháztartás növekvő hiánya. Az államháztartási deficit GDPhez viszonyított ar ánya a '90es egyensúlyi pozícióból ez év végére a most benyújtott deficitcsökkentő lépések ellenére 8 százalék fölé emelkedik. Ez a hiány a tartós gazdasági növekedésnek ma már a legsúlyosabb akadálya. Az államadósság növekedésében fontos szerepet játszik az államháztartás bevételi oldalának összeomlása. A mély recesszió, az állami vállalatok privatizációja, a bankok terheinek növekedése rendre mérsékelte a bevételeket, miközben a feketegazdaság egyre nagyobb teret nyert Magyarországon. Ebben az évben 354 0 milliárd forinttal csökkentette az államháztartás bevételeit és növelte teljesítménygyarapodás nélkül a lakosság vásárlóerejét, a nettó reálkeresletet az a gazdaságilag irracionális, egyoldalú, legfeljebb választási fogásnak minősíthető lépés, amely a t b- és egészségbiztosítási járulékot ebben az évben adómentessé tette. Az állam növekvő terheket vállalt a nehéz helyzetbe került vállalatainak és bankjainak konszolidációjában. A sorozatos állami intervenció azonban többnyire összehangolatlan volt, a beava tkozás nagyrészt szigorú követelmények nélkül ment végbe. Így a növekvő kiadások nem járultak hozzá a teljesítmények és a bevételek növeléséhez. Az államháztartási reform halogatása miatt a kiadási szerkezet változatlan maradt. Sőt, a költségvetés számos ú j, gyakorta felesleges, néha pazarló kötelezettséget vállalt. Az államháztartás kiadásain belül a leggyorsabban az adósságszolgálati terhek emelkednek. Ebben a folyamatban a legdöntőbb szerepet a költségvetés '91 és '93 közötti növekvő hiánya, a deficit rö vid lejáratú értékpapírokkal történő finanszírozása, illetve a bank- és hitelkonszolidáció miatt növekvő adósság magas kamatai játsszák. A hatalmasra duzzadt államadósság és annak kamatai gyorsuló ütemben növelik az államháztartás hiányát, amely nemcsak a megtakarításokat szívja el a gazdaság progresszív területei elől, hanem fokozatosan kiszorítja a folyó költségvetés kiadásait is. Az elmúlt négy évben a beruházások volumene egynegyedével csökkent. A beruházások aránya a bruttó nemzeti termékhez viszonyítv a a '80as évek 30 százalék körüli mértékéről 20 százalék alá süllyedt. A beruházások és a műszaki fejlesztés visszaesése okozza, hogy gazdaságunk versenyképessége nem javult az elmúlt években. A beruházások részarányának csökkenése a fogyasztás arányának növekedésével járt együtt. A lakosság fogyasztásának volumene az elmúlt négy évben 10 százalékkal csökkent, miközben a GDP 20 százalékkal esett vissza. A stabilizációt komolyan vevő Csehországban és Lengyelországban ez a két mutató azonos mértékben változo tt. Az már külön tragédia, hogy e relatív túlfogyasztás mellett a csökkenő termelés és az aránytalan jövedelemeloszlás miatt tömegek szegényedtek el és süllyedtek nyomorszintre. Az arányeltolódás '93ig nem a bérek emelkedése miatt, hanem a pénzbeni és ter mészetbeni juttatások növekedése révén következett be. Ebben az évben megváltozott a helyzet; részben kormányzati intézkedések hatására, mint amilyen például a közalkalmazotti béremelés vagy a csökkentett személyijövedelemadókötelezettségek, ré szben az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapodásokat messze meghaladó vállalkozási béremelkedések miatt az első félévben 89 százalékos, az év egészében 67 százalékos reálbérnövekedés valósul meg, maximum 12
