Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
448 százalékos GDPnövekedés mellett. A teljesítménnyel alá nem támasztott jövedelemnövekedés tehát minimum 5 százalékos ebben az évben. Az év első nyolc hónapjának számos területen növekedést jelző adatai alapján fel kell tennünk a kérdést: építhetünke tartósan e kedvezőnek tűnő folyamatokra? A részletes elemzések nyomán a válasz meglehetősen lehangoló. Hiába nő ugyanis az import mellett a kivitel is, ha ezzel együtt minden hónapban deficit keletkezik a külkereskedelemben. Hiába számíthatunk több adóbevételre a nagyobb jövedelemből, ha a költs égvetés kiadásai ennél is gyorsabban emelkednek és az államháztartás deficitje folyamatosan nő. Ma már kétséget kizáróan állítható, hogy a '91 óta folyamatosan romló költségvetési egyenleg és a tavaly óta magas folyó fizetési mérleghiány mellett a jelenleg i növekedés gyorsuló eladósodáshoz, nem stabilizációhoz és fejlődéshez, hanem rövid távon fenyegető finanszírozási válsághoz vezet, ami hosszú évekre visszavetné Magyarországot a gazdasági fejlődés területén. Felvetődik a kérdés: mi történne, ha engednénk a folyamatokat az eddigi trend szerint folytatódni? Pótköltségvetés nélkül az államháztartáson keresztül kiáramló jövedelem tovább növelné a fogyasztást, az államháztartás hiánya 8090 milliárd forinttal haladná meg a tervezettet. A nagyobb deficit finansz írozási igénye gyorsítaná az inflációt és növelné a külső eladósodást. Változatlan makrogazdasági és jövedelemosztozkodási arányok mellett az egyensúlyromlás hatásai jövőre válnának igazán kritikussá. Számottevően felgyorsulna az infláció, a folyó fizetés i mérleg hiánya elérné a négymilliárd dollárt, az államháztartás deficitje pedig finanszírozhatatlanná válna. A helyzet elemzéséből levonható következtetés egyértelmű: a megindult folyamatok kiigazítás nélkül nem folytathatók, határozott stabilizációs lépé sekre van szükség. Ezt szolgálja többek között a forint augusztusi leértékelése és a '94. évi pótköltségvetés, amely valamelyest csökkenti a külső és belső deficitet, némileg fékezi az egyensúly romlását. E korrekciós lépések hatása azonban messze nem elég . A jövő évi gazdaságpolitika számára is elsőrendű feladat marad a stabilizáció, ezen belül a külföldi eladósodás növekedésének fékezése, az államháztartás hiányának szigorú keretek között tartása, a hatékonysággal alá nem támasztott kereslet kiáramlásának megakadályozása. Ezzel egyidejűleg a beruházások, a befektetések, a megtakarítások és a tőkebevonás növelése, a gazdaság kitörési, dinamizálható pontjainak, mint amilyen például az infrastruktúra fejlesztése és az agrárgazdaság erőteljesebb támogatása. Ti sztelt Országgyűlés! Gyakran elhangzik az ellenzék, mindenekelőtt az előző kormány tagjai részéről, hogy nincs szükség pótköltségvetésre, a hiány nem lesz magasabb a tervezettnél; időnként még az is, hogy a hiányt fedezik a hazai megtakarítások, továbbá a megindult növekedés folytatása jelenti a kiutat az egyensúlyi gondjainkból. Kivétel nélkül téves - és ez a jobbik eset - vagy hamis állítások ezek, amelyek legfeljebb önigazolásnak foghatók fel. A jóváhagyott költségvetés kiadásainak hiánytalan teljesítése , az eredetileg tervezett bevételek, valamint az évközi változások nyomán a központi költségvetés hiánya 5060, a társadalombiztosítási alapok hiánya 2030 milliárddal lenne nagyobb a tervezettnél, és összesen jóval meghaladná a 400 milliárd forintot. Az e lőző kormány nemcsak az államháztartás reformját halogatta, hanem a választások előtti időszakban elhalasztott sok, már megérett, szükséges, konkrét gazdasági döntést is. Az elkerülhetetlen forintleértékelés halogatása, valamint az irreálisan alacsony kama tlábak miatt bekövetkező csökkenő lakossági megtakarítások nyomán a jegybank késve, ugrásszerűen emelte a kamatlábakat. Ennek nyomán megdrágult az egyébként is költséges deficitfinanszírozás. Az előző kormány az egész évre jóváhagyott 25 milliárd forintos költségvetési tartalék 90 százalékát országgyűlési felhatalmazás nélkül, tehát törvénytelenül felhasználta, illetve lekötötte. Így nem teremtett lehetőséget arra, hogy például a növekvő mezőgazdasági termelés felvásárlásához és értékesítéséhez szükséges t ámogatásokat a deficit növelése nélkül lehessen finanszírozni. (9.50)
