Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 20 (14. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
431 amely kiküszöbölte akkor a jelenlegi formát, amely gyakorlatilag egy főispáni rendszer - a megyei hivatalok fölállítása, a megyei közigazgatási hivatal fölállítása , és a központosításnak egy olyan lehetőségét kapja meg ez a hivatal, hogy pressziót gyakorolhat ténylegesen az önkormányzat testületére, hogy kötelező fegyelmit adni a polgármesternek. Nem tudom, ez miféle tudathasadásos állapot, hiszen ez lényegesen szigorúbb központosítási leh etőséget ad, és olyan formában, hogy ezeket a feltételeket minden megyében közvetlenül a kormány belügyminisztere, a Belügyminisztérium diktálhatja. Jelen pillanatban még nem is tudjuk azokat a lehetőségeket, azokat a hatásokat, amelyeket igazából ez ki fo g fejteni! Tehát ebből a szempontból nem áll fenn a törvénynek az a vizsgálati lehetősége, hogy tudjuk, valójában milyen környezetben fog működni a megválasztandó polgármester. Úgy gondolom, a törvényalkotásnak nagyon fontos eleme lenne, hogy erre felkészü lhessünk. Úgy gondolom, hogy azért a köztársasági megbízotti hivatal szereplésével kapcsolatban - annak ellenére, hogy az ellenzék oldaláról semmiféle averzió nem volt azzal kapcsolatban, hogy ezt most megszüntette a kormány és kvázi átteszi egy alacsonyab b szintre, ami a jogkövetés szempontjából nem szerencsés - egy megyei jogú várost nézve semmiféleképpen nem szerencsés, hogy a köztársasági megbízotti hivatal helyett egy megyei hatáskörű szervezet fog az ő törvénykezésében, a helyi törvénykezésben igazábó l kontroll, illetve helyreigazító szerepet betölteni, vagyis a törvényesség szerepét végrehajtani. Ehhez nagyon is szükséges volt az, hogy ez gyakorlatilag magasabb szinten, egy koncentráltabb szinten valósult meg, és valójában a megyei jogú városoknál - ezt személyesen tudom tanúsítani és a saját közvéleménykutatásom alapján is ez erősödött meg - a törvényesség szempontjából igen hatékonyan és jól működtek. Nem volt különösebb konfliktus, néhány esettől eltekintve, amelyeket inkább személyi kérdésekre tu dok visszavezetni. Ezek után, ha a polgármester személyére és a képviselőtestületre ez a közigazgatási hivatal közvetlen pressziót gyakorolhat, akkor ez sokkal kellemetlenebb lesz. Most már nem néhány személyről van szó, hanem a 19, illetve a 20 megyéből fognak ezek a problémák jelentkezni, sokkal jobban szembesülhet, sokkal jobban személyessé válhat ez a helyzet, és ez semmiképpen nem kívánatos a törvénykezés szempontjából, tehát az önkormányzatok függetlenségét tekintve ez mindenképpen egy visszalépés. E zért én rendkívül csodálkoztam, hogy Dornbach Alajos ennyire elementáris erővel támadta ezt a volt - vagy még érvényben lévő - önkormányzati törvényt, elkapkodottnak, kapkodva létrehozottnak nyilvánította. Azt hiszem, hogy jelenleg éppen a most meghozandó törvényekre hangzott el ez a vád a leggyakrabban, és ezt a televízió közönsége előtt megpróbálta mintegy visszahányni az ellenzék soraira, hogy mi egy ilyen törvényt akarunk védeni, amikor ez a törvény, ami érvényben van, ténylegesen konszenzussal jött lét re, és akárhogy próbálják bizonyítani, jelen pillanatban és eddig egyetlen pillanatig sem állt fenn a konszenzus kinyilvánítása. Ez nem jelenti azt, hogy már nem juthatunk konszenzusra, mert a felszólalásokban elhangzott, hogy a törvénynek számos elemét te rmészetesen be kell építeni az önkormányzati törvénycsomagba, és én is azt mondom: nagyon sok helyen szükségesek a kiegészítések és szükséges a megreformálása, de olyan lényeges kérdésekben, amelyek az egész önkormányzati testület munkáját, a polgármester jogállását egész karakterében meghatározzák, megváltoztatják - itt igenis szükséges ez a hatásvizsgálat, szükséges a többi törvénnyel összevetni, azokkal a törvényekkel, amelyek már az önkormányzati törvények meghozatala óta születtek. Ilyen például: ahogy a frekvencia moratóriumot föloldotta a kormány, utána létrejönnek a helyi televíziók, rádiók, egyéb ilyen intézmények. Itt is talán szükséges volna szabályozni, hogy a képviselőtestülettől átruházható jog lehete ezek vezetőinek, főszerkesztőinek a kinev ezése vagy az legyen közvetlenül a polgármester kezébe letéve. Elnagyoltnak ítélem a törvényben mind a képviselőtestületnek, mind személyesen a polgármesternek, illetve a megyei elnöknek a kapcsolatát a megyével. Azt is csak együttesen lehet vizsgálni, ho gy ebben a közegben hogyan fog tudni mozogni nemcsak a polgármester, hanem a megyei közgyűlés elnöke is. Úgy gondolom, hogy ennek a testületnek - ami 55 fővel megalakulna a megyei jogú város és a megyei közgyűlés között - a lehetőségeit, módszereit azért sokkal jobban
