Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 50. évfordulójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
3060 Az előterjesztés hatpárti konszenzus alapján, helyeselhető módon, ez utóbbi utat járja. Mindez azonban még nem válasz arra a kérdésre, méltóe az Ideiglenes Nemzetgyűlés arra , hogy emlékét törvény örökítse meg. Akik nemmel válaszolnak erre a kérdésre, természetesen azok is tudnak érveket felsorakoztatni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés nem szabad választások útján született, első 230 képviselőjét többnyire népgyűlések jelölték ki k özfelkiáltással vagy anélkül, szovjet teherautók szállították Debrecenbe, és az egész megalakulást körüllengte valamiféle kényszer. A másik lehetséges ellenérv: Magyarországnak volt jogfolytonos parlamentje, amely elfogadta ugyan Horthy Miklós lemondását, miniszterelnökké választotta Szálasi Ferencet, majd nemzetvezetőként az államfői hatalmat is ráruházta - igaz, ekkor a 372 képviselőből csak 55 volt jelen , de saját megbízatását nem szüntette meg. Kiadta az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása után három nappal kivégzett BajcsyZsilinszky Endrét, és a gyepűre szorulva is asszisztált a nemzetvezető hagymázas terveihez. A harmadik: az Ideiglenes Nemzetgyűlés nem volt igazi népképviseleti törvényalkotó fórum, hiszen összesen kétszer: 1944 decemberében és 194 5 szeptemberében ülésezett, rendeletekkel kormányzott és így tovább és így tovább. Akik igennel válaszolnak - és én is ezek közé tartozom , természetesen szintén tudunk, tudnak érveket felsorakoztatni véleményük mellett. 1. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés össz ehívását a demokratikus érzelmű kortársak történelmi fordulatként élték meg. Kovács Imre például azt mondta, hogy "lelkesedéssel vettünk részt az újrakezdésben". De legyen szabad Bibó István szavait idéznem, aki "A magyar demokrácia mérlege" című cikkében a választás, illetve a kijelölések anomáliáit elemezve a következőket írja: "Akárhogy történt is, mégis együtt volt egy olyan nemzetgyűlés, mely lényegtelen hiányoktól és lényegtelen aránytalanságoktól eltekintve, egészében teljes joggal hivatkozhatott arr a: a felszabadított Magyarország minden vidékét és az antifasiszta front minden pártját képviseli, jogosult tehát az ország nevében nyilatkozni és kötelezettséget vállalni." Az Ideiglenes Nemzetgyűlés intézkedései, talán az egy népbírósági törvény kivételé vel, ma is vállalhatók és egy szabadon választott parlament által is méltányolandók. Ide sorolható mindenekelőtt az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása, amely összetételénél fogva tárgyalóképes volt a szövetséges hatalmak képviselőivel, nem úgy, mint S zálasi kormánya. Az a felhatalmazás, amit az Ideiglenes Nemzetgyűlés a kormánynak a fegyverszünet megkötésére adott, korrigálta Horthy rosszul sikerült kiugrási kísérletét. A földreform évszázados paraszti törekvések beteljesülését jelentette, s aligha van olyan párt, amely ennek történelmi jelentőségét vitatná. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés lehetőséget teremtett a spontán alakult nemzeti bizottságok működéséhez, amelyek a régi közigazgatási apparátus széthullása után helyi szinten működőképes rendszert teremt ettek. 1945. évi szeptemberi ülésén olyan többpártrendszerre épülő demokratikus választójogi törvényt alkotott, amelyhez a diktatúra évei után az 1990. évi rendszerváltozáskor is vissza lehetett térni. Ennek alapján lehetett megtartani az 1945. évi demokra tikus választásokat. A végső igen mellett legyen szabad befejezésül ismét Bibó István véleményével érvelnem, aki azt írta: "Ha azonban érdemi munkáját és azt nézzük, hogy olyan koalíciós kormányzás épült fel rá, melyet a végleges választások is lényegében érintetlenül megerősítettek, akkor azt kell mondanunk, hogy jobban megérdemelte a törvényhozó gyűlés nevet, mint bármelyik népképviselet, amelyik Horthy kormányzósága alatt összeült." Az elmondottak alapján kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat elfoga dására. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm Orosz István képviselő úr elhangzott beszédét. Most dr. Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka következik. Szólásra készül dr. Varga László, a Keresztény demokrata Néppárt képviselője. Megadom a szót dr. Győriványi Sándornak. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) :
