Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 50. évfordulójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3061 Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja örömmel üdvözölte a T/398. számon beterjesztett törvényjavaslatot, amely reális, tiszta képet ad az 1944. december 21én történtekről, az újkori magyar történelem egyik jelentős állomásáról. Ez a törvényjavaslat most hatálytalanítja az 1954. évi XI. törvényt, amely a történelmi események eltorzításának, pártállami, hazug frazeológiájának korszakjellemző eszköze volt. Ha az előzményeket nézzük, úgy 1943 márciusától évtizedekre megszűnt Magyarország függetlensége és szuverenitása. A német csapatok bevonulásával kezdődött vészkorszak, a következőkben, a szo vjet hadsereg előnyomulásával, az ország újabb megszállásához vezetett. Ennek egyik első szakaszát képezte 1944 októberében a debreceni tankcsata, amelyet követően ez a történelmi város kifosztva és súlyosan sérülve, de a német megszállástól megszabadult. Megkezdődött ugyan az új megszállás, a Szovjetunióé, amely ezután több mint 45 éven át tartott. A megszállóban történt változás olyan reményeket keltett akkor a magyar társadalomban, hogy az ország elindulhat a demokratikus kibontakozás felé. Ennek hitében a szovjet által megszállt területek politikai és közigazgatási megszervezésére történtek kísérletek, nemzeti bizottságok alakultak a keleti országrészekben, és december 2án Szegeden létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Miközben az ország közep én a szovjet csapatok Budapest ostromához sorakoztak fel, nyugaton pedig Szálasi Ferenc indult országjárásra, a Moszkvából Debrecenbe érkezett kommunista emigráció, a hazai politikai ellenzék és a hazafias katonatisztek egy csoportja kísérletet tett ideigl enes nemzetgyűlési forma megteremtésére. (17.00) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának időpontját - akkori szokás szerint - Sztálin születésnapja határozta meg. December 21e volt ez a nap, amikor a Református Kollégium épületében gyülekező csoportok az új magyar törvényhozás alapjait igyekeztek letenni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 főből állt, résztvevői 64,5 százalékban a kommunista, a szociáldemokrata és a Nemzeti Paraszt Párt képviselőiből tevődtek össze, míg 24,4 százalékát alkották a Független Kisgazdapárt képviselői. A képviselőket ezek a pártok kijelölték, a résztvevők nem választások eredményeként nyerték megbízásukat. A másnap megalakuló kormányban a Független Kisgazdapártnak két tagja szerepelt. A nagy formátumú dr. Vásári István és az ered etileg javasolt Auer Pál külügyminiszterjelölt helyére, szovjet nyomásra, Gyöngyösi János került. Ez az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány - megfélemlítettsége állapotában is - képes volt jelentős döntések meghozatalára. December 29én kilépett a háborúból , január 20án Moszkvában fegyverszüneti egyezményt kötött, de fő műve - a Nemzeti Paraszt Párt tervezetét elfogadva , az 1945. március 15én megszavazott, a magyar parasztság évszázados vágyát kifejező földbirtokreform volt. Ennek során 3,8 millió katasz teri hold földet osztottak ki 680 ezer szegényparaszt között, amelyet majd a következő korszakban Rákosiék ismét elraboltak tőlük. Amikor tehát az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi szerepére emlékezünk, a földreform korszakalkotó jelentőségét kell kiemeln ünk. Emiatt a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt egyhangúan fogja megszavazni az elénk terjesztett törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm dr. Győriványi Sándornak a Független Kisgazdapárt képviselőcso portja részéről elhangzott felszólalását. Megadom a szót dr. Varga Lászlónak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka részére. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ötven évvel ezelőtt, ezekben a napokban kiürítetté k a Margit körúti katonai fogházat, s a keresztény reformmozgalmak vezetői és munkatársai közül nyolcan a többi politikai fogollyal meneteltünk. Köztünk volt a nagy katolikus író, Ijjas Antal, a keresztény
