Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3017 1993. évi zárszámadás, a pótköltségvetés tárgyalása idején és napirenden van a jövő évi költségvetési vitában is. A most beterjesztett módosító javaslat id én immáron negyedik alkalommal hozza a tisztelt Ház elé az 1993. január 1jén hatályba léptetett és már 1993ban is kétszer módosított törvényt. Az elkülönített pénzalapok nem egyegy meghatározott szakterület, szakma segítését hivatottak szolgálni, hanem a gazdaság globális kezelése, a foglalkoztatási gondok, a rehabilitáció, a területi egyenlőtlenségek kezelése, az egyre növekvő vállalkozói réteg segítése kell vagy kellene hogy vezérelje az alapok működtetőit. Az alapokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok at - az Állami Számvevőszék vizsgálataira is tekintettel - kritikai megközelítésben a következők szerint lehet összefoglalni. Az elkülönített állami pénzalapok összességének gazdálkodására, szabályozására az áttekinthetetlenség, a támogatási céloknál az át fedések a jellemzők. A nyilvántartások nem felelnek meg a számviteli törvény előírásainak, a gazdálkodásuk nem előírásszerű. A pénzhasznosulás nem megfelelő hatékonyságú, a felelősségi rendszer javításra szorul, pedig nem kis összegű vagyonról van szó, am ikor az alapokról beszélünk. 1993ban 229 milliárd volt a bevétel, a kiadás 225 milliárd forint, ugyanez a szám 1994ben 232 milliárd, illetve 234 milliárd forint. Az összes elkülönített alap vagyona meghaladja a 100 milliárd forintot. Ugyanakkor a negatív umok felsorolásakor azt is látnunk kell, hogy nehezíti a tisztánlátást a szerteágazó bevételi szerkezet, a kezdetben alkalmazott egyszerű forrásszétosztás, ingyenes juttatás, támogatás. Csak a probléma érzékeltetéséül engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánlja m az alapok bevételi összetételét. Ilyeneket, mint a költségvetési támogatás, az adójellegű befizetések, a más alapoktól átvett pénz, közvetlen befizetés a privatizációból, a nem adójellegű vállalkozói bevételek, tőkebevételek, a hitelfelvételekből származ ó forrás. A kiadási oldalon pedig ugyanez a sokrétűség: lakossági, önkormányzati, vállalkozói támogatás, tőkekiadás, hiteltörlesztés, pénzbeni juttatás. Már az 1994. évi pótköltségvetésben megfogalmazódott, hogy a tisztánlátás, a közpénzek hatékony felhasz nálása, a költségvetési fegyelem érvényesítése céljából egyes alapok összevonásának, megszüntetésének előkészítése halaszthatatlanná vált. Az 1995. évi költségvetés pedig egyértelművé teszi a reform első lépéseként a gazdaságfejlesztés, az agrárszféra rend elkezésére álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében egyes alapok összevonásával új alapok létrehozását, amit aztán a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat realizál. A tervezet több nagyon fontos előremutató megoldási javaslatot tartalmaz. Éssze rűsíti az állami pénzalapok közötti munkamegosztást, növeli a rendelkezésre álló pénzforrások felhasználásának hatékonyságát, tágabb teret biztosít a likviditási problémák kezelésére, lehetővé teszi új feladatok és új források kezelését, a kezelés egységes ítése elmozdul egy más típusú felhasználási rend kialakítása irányába, végül megvalósítja az alapok közötti célszerűbb feladatátcsoportosítást. (12.30) A törvényjavaslat Környezetvédelmi Alapra vonatkozó módosító rendelkezése egyrészről bővíti az Alap forr ásainak körét, másrészről új támogatási formát emel be, ez pedig a hitelgarancia intézménye. Bővíti a támogatható feladatok körét. A közcélú környezetvédelmi feladatok közé sorolja a tájrendezési feladatokat. A korábbi szabályozástól gyökeresen eltérő módo n szabályozza a módosítás a vissza nem térítendő támogatásban részesíthető szervezetek körét, azt szervezeti formához köti. Megkülönböztetetten kezeli a nemzetközi szerződés megvalósítását elősegítő célokat. Kiemelt lehetőséget biztosít a javaslat a környe zetbarát termékek, a lakossági fejlesztések támogatására. A Területfejlesztési Alap tekintetében a racionális földhasznosítás törlésével szűkíti a támogatandó célok körét. Bővül az Alappal rendelkező miniszter döntési lehetősége, és ezzel
