Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3016 Ma sem tisztázott még, hogy az agrártermékek exporttámogatásának mi lesz a rendező elve. Csupán egy biztos, hog y a jövő évre tervezett exporttámogatás a kivitt árucikkek nagyobb hányadánál bizonyos mértékben csökkenni fog. A három érdekelt minisztérium: az FM, az IKM és a PM nézetkülönbségei úgy tűnik, ma még igen jelentősek és én csak remélni tudom, hogy ez nem fo gja végigkísérni az alap működését 1995ben. Mindenképpen célszerű lenne tehát - erről miniszter úr szólt expozéjában - az alap egy helyen való kezelése. De még célszerűbb lenne az agrárszférában érdekeltek: az Agrárkamara és a terméktanácsok - tudom, ma m ég nagyon gyengék, de sokat kellene tenni ezek megerősítése érdekében - nagyobb jogosítványokkal való felruházása, mert nekem meggyőződésem, hogy ez az alap róluk szól és értük kell hogy legyen. A mintegy tíz legfontosabb finanszírozási cél, mint agrárpoli tikai prioritás közül hiányzik tehát az exportpromóció és az agrármarketing. Az egész alapfilozófia, a meghatározott célok úgy tűnik, egy kicsit a '70es, '80as évek agrárpolitikai gyakorlatára emlékeztetnek. Jellemző megközelítési mód például, hogy a leg elők újrahasználatbavételét ismét támogatással vélik megoldani és a problémák gyökerét nem az állati termékek értékesítési nehézségeiben és a gazdaságpolitikával eltorzított termelési technológiában keresik és látják. A kiemelt agrárpolitikai céloknál nem csak az értékesítésösztönzés, hanem a piacszabályozás is - talán nem is véletlenül - szintén háttérbe kerül. A piacszabályozásra szánt keret nem is az FMnél, hanem a PM kezelésében van, ahol ráadásul nem is alapszerűen kezelik, holott az intervenciós piac i beavatkozások finanszírozását hatékonyan csak alapszerűen kezelt forrással lehetne igazán jól megoldani. Ha a beavatkozások pénzügyi fedezete nem alapként áll rendelkezésre, abban az esetben a piaci beavatkozást nem a piac, hanem a költségvetés igényei v agy lehetőségei fogják meghatározni. Ráadásul az egy évre nyújtott támogatás nem teszi lehetővé a gazdaszemléletű, átgondolt pénzfelhasználást, hanem a keretek gyors és azévi elköltésére ösztönzi a felhasználókat. Ez a magyar agrárrendtartás számára, amely óriási pénzhiánnyal küzd, természetesen nem lesz túl nehéz. Könnyű belátni azt, hogy úgy nem lehet piaci intervenciós vásárlásokat finanszírozni, ha csak a beavatkozás, a vásárlási és eladási műveletek egyenlegét és nem a forgalmat finanszírozza meg a köl tségvetés. A piacszabályozás pénzhiányát fokozza, hogy a pénzügyi támogatást nem egészítik ki a költségvetésben meghatározott hitelkeretek. Az agrárpiac szabályozásánál mutatkozik meg talán legkirívóbban: ahhoz, hogy az adott gazdaságpolitikai célt hatékon yan meg lehessen finanszírozni, a költségvetési támogatásokhoz megfelelő hitelkereteket is hozzá kell rendelni. Ennek hiányát azért sem értem, mert a kormány egyik legfontosabb szándéka a keleteurópai piacok visszaszerzése, amivel maximálisan egyet lehet érteni. Idézek a kormány T/210. szám alatt benyújtott gazdaságpolitikai irányvonalát tartalmazó anyag 25. oldaláról. "A szovjet utódállamok piacain jelentősebb volumenű megrendelésekre csak megfelelő hitelnyújtás mellett számíthatunk. Tehát piaci részesedé sünk csak akkor növekedhet, ha exportőreink képesek felvenni a versenyt a nyugati konkurensek pénzügyi hátterével: vagyis exporthitelezés és garanciavállalás biztosításával." Hogy frakciónk támogatni fogjae a beterjesztett törvényjavaslatot, az a módosító indítványok és még a részletes vita során fog eldőlni. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Képviselő asszonyon kívül egyetlenegy képviselőtársunk jelezte írásban előre hozzászólási szándékát, de ő nem tar tózkodik a teremben. Ezért megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki szólni. Megadom a szót Keller Lászlónak, Magyar Szocialista Párt. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban néhány törvényjavaslat tárgyalása során visszavisszatérő téma volt az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása, helyzete. Így volt ez az