Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
3010 abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi szerződés megvalósítását segíti elő vagy az egész országra kiterjedő ágazati program megvalósításához járul hozzá. A Területfejlesztési Alap módosítását részben az eddigi működés tapasztalatai, részben pedig a kormányzati munkamegosztás változásai, valamint a területpolitika előké szítés alatt álló koncepcionális és intézményes változásai indokolják. A módosítások nyomán egyértelműen rögzítésre kerül az alappal rendelkező miniszter, illetve a kezelést végző minisztérium felelőssége. Az alapok közötti munkamegosztás racionalizálása, az átfedések kiküszöbölése indokolja, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú földhasználók jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezőgazdasági területeken a természeti értékek megőrzését elősegítő támogatások az alapból kikerüljenek. Az előbbit az ú j összevont Mezőgazdasági Alap, utóbbit a Központi Környezetvédelmi Alap finanszírozza a jövőben. A módosítás megteremti a lehetőséget a Területfejlesztési Alap decentralizált működtetésére, a módosított önkormányzati törvény és a később elfogadásra kerülő területfejlesztési törvény alapján létrejövő megyei területfejlesztési tanácsoknak az alap támogatási rendszerében való közreműködését. A Mezőgazdasági Alapra vonatkozó eredeti kormányjavaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait. Ezek két ré szből tevődnek össze, a korábban elkülönült állami pénzalapok '94. évi összevont záróállományából, valamint a javaslatban felsorolt egyéb bevételekből. A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból nyújtható támogatások formáit. Az egyes célok me gvalósításához kapcsolódó konkrét támogatási formákról, valamint a támogatás alapjául szolgáló jogcímekről, a támogatás mértékéről, az igénybevétel eljárási rendjéről, valamint az egyéb feltételekről a miniszter jogszabályban fog rendelkezni. A decentraliz ált Agrárpénzügyi Alapok a következő főbb célkitűzések támogatását szolgálják. A biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítését; az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését; a term őföld mennyiségi és minőségi védelmét; a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföldek hasznosítását; az élelmiszergazdaság beruházásait; az erdők felújítását, nevelését, mennyiségi és minőségi védelmét; a vad- és halgazdálkodási tevékenység fejlesztését; s zaktanácsadási szolgáltatások igénybevételét s végül a nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának mérséklését. Tisztelt Ház! A kormány eredeti javaslatához képest - az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás értelmében - kötelezettséget vál lalt arra, hogy jövőre csak az Országos Erdészeti, valamint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap összevonását kezdeményezi, vagyis azokat, amelyek állami támogatásban is részesülnek. A kötelezettségvállalás kiterjed arra is, hogy a többi elkülönített agráralap működését jövő év végéig felülvizsgáljuk és javaslatot teszünk azok átalakítására. Tisztelt Országgyűlés! A kormány javasolja a Gazdaságfejlesztési Alap létrehozását, a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alap egyidejű megszüntetése mellett. A javaslat által, amely tartalmilag a jogelőd alapok összevonását jelenti, lehetővé válik a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati szakmai célok összehangolása, valamint a források koncentrálása és integrált kezelése révén egységes tám ogatási rendszer, hatékonyabb, átláthatóbb működési, döntési mechanizmus kialakítása. Az összetett célrendszerből adódik, hogy az alapból támogatás igényelhető a befektetésösztönzéstől - például infrastruktúrafejlesztés - a szerkezetátalakításon keresztül egészen a termékek piaci elhelyezéséig. Ilyen például az exportösztönzés vagy a minőségbiztosítás. A támogatás a konkrét tervek megvalósulásának különböző, egymást követő fázisaiban igényelhető. Az alap szabályozása lehetőséget biztosít az ipari és kereske delmi miniszternek az egyes felhasználási célok közötti, a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelő forrásátcsoportosításra s a kormány döntése alapján a Központi Műszaki Fejlesztési Alap részére történő pénzeszközátadásra is. A Vízügyi Alap módosításán ak lényege a felhasználás belső arányainak megváltoztatása. Ezzel lehetővé válik, hogy a Vízügyi Alap forrásaiból a jelenlegi 20 százalékkal szemben 24 százalék legyen állami feladatokra fordítható. Így pótolni lehet a korábbi években két lépcsőben csökken tett,
