Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
3003 munkanélküli elfogadja, megszüntetik a járadék folyósítását; ha nem, akkor azért szüntetik meg. Teszik ezt annak jegyében, hogy a munkanélkülieket visszavigyük a munkaerőpiacra. A megbízási jogviszony előtérbe helyezése viszont ugyancsak vitatható. Ezt a jogviszonyt általában nem a munkaügyi központokon keresztül szokták létesíteni - a módosítás ezt nem is kívánja , így a szabályozott és ellenőrizh ető módosítás azért szükséges, mert a járadékfizetést csökkenteni kell; tehát ha a járadék és a minimális munkabér összege sok, lehet az 50 százalékát érvényesíteni, de akkor közvetített, tehát ellenőrzött körülmények között, és nem szabályozatlanul. Az 5. § azzal, hogy rövid időtartamú, 90 napon belüli kereső tevékenység esetén javasolja a munkanélküli járadék szüneteltetését, a megszüntetés helyett el kívánja érni, hogy erősödjön a munkanélküliek elhelyezkedési szándéka. A módosítás megfogalmazója nem vet te észre, hogy főleg olyan esetben, ha az így elérhető jövedelem alacsonyabb, mint a járadék, semmire sem ösztönöz. Ennek a megoldásnak csak akkor volna értelme, ha a szüneteltetés időtartamát a folyósítási idő számításánál figyelmen kívül hagynák. Meg kel l ezért adni ezt a lehetőséget a dolgozni kívánóknak, ha már a törvény a börtönbe kerülteknek megadja. A törvénymódosítás lényegét a javaslat 6. és 7. §ai tartalmazzák. Ezek a módosítások viszont csak a költségvetéssel összhangban értelmezhetőek. A 6. §b an foglaltak módosítása látszólag egyszerűnek tűnik, amíg az eredeti törvény a Szolidaritási Alap hiányának meghatározott mértékű költségvetési pótlásáról rendelkezett, a módosítás ugyanezt a törvényben foglalt, juttatások fizetésére vállalt kötelezettségg el helyettesíti. Ez a megoldás kedvezőbbnek tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy ugyanakkor az önkormányzatok által visszaigényelhető összeget is a Szolidaritási Alapra terhelte. Erre viszont már nincs garancia, sem kötelezettség. Ha tehát az Alap eszköz ei nem elegendőek a juttatások fedezésére, a különbséget a költségvetés vállalja, de akkor az önkormányzatok részére kevés jut. A 7. §ban javasolt módosítás a munkaadói járulékot nagylelkűen 5 százalékról 4,2 százalékra kívánja csökkenteni, hiszen a koráb bi években jelentős többlet jelentkezett. A bevételek csökkentését - a kiadások növelése és a garanciák szűkítése mellett - azonban megfontolandó végrehajtani. A kockázat mértéke jól látható, ha az 1995. évi költségvetés adatait vizsgáljuk. Amíg 1994ben j elentős elvonás történt, 13 milliárd forinttal zárt a szociális alap, 1995 végére szinte nem maradt pénze. Az esetleges többletkiadások esetén nem lesz tehát fedezet. E járulékcsökkentés gesztusában megkérdőjelezhető az is, hogy ha a kormány egyáltalán rás zánta magát a csökkentésre, vajon a munkavállalói járulékot miért nem csökkentette hasonló arányban. Természetesen azt is különös gesztusnak kell tekinteni, hogy a költségvetési szervek munkavállalóinak keresete után fizetendő munkaadói járulékot a központ i költségvetés átalányösszegben kívánja folyósítani; akkor, amikor a gazdaság minden szintjén a pénzügyi fegyelem, a fizetések pontosságának megszilárdulása volna szükséges, éppen a költségvetés nem engedheti meg magának, hogy kivételt képezzen. Összefogla lva a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeket: jó volna, ha a kormány a foglalkoztatáspolitikai koncepcióját mielőbb teljesebbé tenné, az megfogalmazódna, és a toldozgatások helyett a törvény érdemibb módosítás céljából kerülne - így igazán egységese n - az Országgyűlés asztalára. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Győriványi Sándor felszólalását. Soron következik Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről; őt követi majd Mádi László, a Fiatal Demokraták Szövetség e részéről. (11.20) DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Többedik szónok lévén, azt gondolom, fölöttébb udvariatlan dolog lenne részemről, ha ismét elmondanám, mi minden van leírva ebben a törvénytervezetben és