Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2976 Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, elsőnek dr. Torgyán Józsefnek, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Hol kívánja elnök úr, hogy elmondjam? ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, azt hiszem, hogy talán a helyéről egysz erűbb. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat legalább két vonatkozásban rendkívüli veszélyt jelent az e gész pénzintézeti tevékenységünkre nézve. Az egyik veszélyforrást a Független Kisgazdapárt frakciója ott látja, hogy a bankkonszolidáció eddig szokásos megoldása helyett - tehát nevezetesen, hogy a költségvetésből származó pénzekkel töltik fel a bankok pé nztárait, és ilyen módon konszolidálják a bankokat - most egy olyan megoldást választott a pénzügyi kormányzat, miszerint a bankok alaptőkéjét leszállítják, és ezzel a leszállítással - ezzel a bankértékcsökkenéssel - konszolidálják a bankok helyzetét. Miér t tartjuk mi ezt veszélyesnek? Nyilvánvalóan mindenekelőtt azért, mert ez a leszállított értékű bank most kerül privatizációra - amint azt a miniszter úr az expozéjában nem is vitatta, sőt erre ki is tért. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy meglévő ért ékünket szándékosan lejjebb szorítjuk, és a leszorított értéken fogjuk értékesíteni. Ez minden józan ésszel szemben áll, mert hiszen a jó gazda a saját tulajdonát úgy szokta értékesíteni, hogy feljavítja az eladandó vagyontárgynak az értékét. Ez pedig pont a fordítottja: itt az értéket szándékosan lezüllesztjük. Hogy egy hasonlattal éljek - jó, tudom nagyon jól, hogy a bankokat nem lehet mondjuk egy egyszerű házadásvételhez hasonlítani, de hogy mindenki számára világos legyen, miről van szó , ha mondjuk, valaki el akarja adni a házát, akkor gondosan kijavítja, hogy a vevőnek kedvet csináljon, magasabb áron tudja értékesíteni; mondjuk, a vizes részt leveregeti, és új malterral keni be, új festékkel, hogy az jobban mutasson, több pénzért legyen eladható. Itt pont a fordítottját csináljuk: az egészséges, jó épületet "bevizezi" a pénzügyi kormányzat, hogy minél kevesebbet kaphassunk érte. Ez egy borzasztó veszélyes folyamat az egész magyar jövő szempontjából, mert igen jelentős értékekről van szó: a bankokról; és hogyha a bankokat úgy fogják eladni - netán idegen kézbe adni , hogy értéküket szándékosan lecsökkentik, ebben az esetben egyértelmű, hogy az államnak óriási veszteségei lesznek ebből, noha senki nem vitatja, hogy ebben az esetben a készpénzes bankpénz tárfeltöltést el lehet kerülni, de mégiscsak a nemzet szempontjából ez jelentős értékcsökkenést, értékvesztést fog okozni. Ez az egyik kifogás, amit a Független Kisgazdapárt a beterjesztett törvénymódosítással kapcsolatban a Ház figyelmébe ajánlana; bár s zívem szerint - ne haragudjanak - most már, ebben a késő esti órában, a képviselőtársaim jelentős részének távollétében inkább csak "házacskának" mondanám ezt a parlamentünket. Tehát úgy gondolom, hogy ez a veszélyforrás egyáltalán nem elhanyagolható, és j ó lenne, hogyha nagyobb számarányban hallották volna képviselőtársaink az ezzel kapcsolatos kisgazda kifogásokat. Ami a másik veszélyforrást illeti, azt tulajdonképpen a pénzügyminiszter úr igen nagyvonalúan, elnagyoltan tárta a Ház elé. Arra hivatkozott, hogy mellesleg itt van még a pénzintézeti törvénynek két olyan rendelkezése is, amelyeket hatályon kívül fogunk helyezni. Igen ám, csakhogy ez a hatályon kívül helyezés a pénzintézeti törvénynek olyan részeire vonatkozik, ami elképesztő veszélyeket fog mag ában hordozni. (18.40) A pénzintézeti törvény 19. §ának (3) meg (5) bekezdését hatályon kívül helyezni rendeli a most beterjesztett kormányelőterjesztés, mely pénzintézeti törvényhelyek azt mondták ki, hogy a
