Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2966 Valószínű, ha csak ő figyelne arra, hogy mit mondok, nem is lenne érdemes összefoglalni a mondandómat, hiszen bizonyára már előre ki tud ja találni, hogy miként szeretnék válaszolni, visszatérni az általa mondottakra. (Dr. Kis Gyula József: Köszönöm.) Megszámoltam azonban: van harminc olyan képviselőtársam, akiknek nem volt még abban az örömben és pazar lehetőségben részük, hogy a társadalo mbiztosítási kérdésekről hat óra körül vitatkozzanak, ezért néhány pontban összefoglalnám mindazt, amit ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban mondani szeretnék. Emlékeztetném Kis Gyula urat arra, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok és a kormány ka pcsolatát az a törvény határozza meg, ami bizony alkalmatlan a koccanások és a félreértések nélküli együttműködésre. De ezt a törvényt az előző kormánykoalíció javaslatára fogadta el 1991ben a parlament, miközben mi akkor az ellenzékből meglehetősen élese n kritizáltuk és vetettük fel ennek a törvénynek a hiányosságait és jó előre figyelmeztettük a kormányt és a döntést hozó képviselőket arra, hogy bizony, gond lesz majd a törvény pongyola szövegével, gond lesz az előterjesztéssel, gond lesz azzal, hogy a t ársadalombiztosítás nem jelenik meg önálló előterjesztőként és felelősként a parlament színe előtt. Így tehát azt hiszem, érdemes ezt a kérdéskört a mai ellenzéknek egy kicsit önkritikusan felvetnie. Valóban így van egyébként - másodszor , hogy az önkormá nyzatok által előkészített társadalombiztosítási költségvetéseket előterjesztette a kormány, azonban az nem teljesen felel meg a valóságnak, hogy a parlament azokat módosítás nélkül fogadta volna el. Az ellenzéki képviselők módosításait nem fogadta el a pa rlament, viszont igen nagy számban elfogadta az akkori kormánypárti képviselők módosító indítványait, amelyek a legutolsó pillanatban is átszabták a társadalombiztosítás költségvetését. Én jól emlékszem azokra a bizottsági vitákra, ahol a javaslattevő képv iselőknek fogalmuk nem volt arról, hogy mi van az általuk aláírt módosító indítványban, mert mind a társadalombiztosítás apparátusa, mind a Népjóléti Minisztérium ott nyomta a kezükbe ezeket a javaslatokat és korrigálta a társadalombiztosítás költségvetésé nek főszámait. (17.50) Egyébként ezt a korántsem szép hagyományt nem szeretnénk folytatni, és egyáltalán nem tartom mentségnek, hogy ilyen volt a múlt, és nem üdvözlöm azt, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetését a kormánynak mind ez ide ig nem sikerült a parlament elé terjesztenie. Azt azonban ugyancsak érdemes kritikusan felülvizsgálni, vajon egyedül a kormány hibájae, hogy nem került sor megállapodásra, és hogy a késő őszi hónapokban vagy november elején is még a jövő évi költségvetés hiányairól és lehetséges számairól vitatkoztak a javaslattevő önkormányzatok. Valóban nem jutottak egyetértésre, és valóban csak arra lett volna a legutolsó időkig mód, hogy két különböző költségvetési javaslatot ismerjen meg a parlament, egyrészt az önkor mányzatokét, másrészt pedig a kormányét. Azt hiszem a parlament nincs abban a helyzetben, hogy maga válassza ki a számára tetsző vagy kedvező változatot, ezért helyes, ha az önkormányzatok és a kormány kompromisszumra jutnak az előterjesztett költségvetést illetően. Igen, helyesen említette képviselőtársam, a szociális bizottságban, amikor az elmúlt év zárszámadását tárgyaltuk és elfogadtuk, akkor kifogásoltuk azt, hogy a társadalombiztosítás zárszámadásával nem tárgyalhattuk együtt. Állást foglaltunk, egys zerre küldtük el a kormánynak és a társadalombiztosítási önkormányzatoknak, és mindkét testület figyelmét felhívtuk arra, hogy a jövő évben egyszerre, egy időben nyújtsa be mind a zárszámadást, mind pedig a jövő évi költségvetést. Igen, nekem is az a vélem ényem, hogy ez az egyszeri átmeneti törvény valóban hozzányúl olyan hosszú távra szóló jogszabályokhoz, mint a társadalombiztosítási II. törvény. S nem biztos, hogy ez szerencsés dolog. Egyetértünk. Tavaly és tavalyelőtt az átmeneti törvényben nem nyúlt ho zzá a parlament a társadalombiztosítási II. törvényhez, és jól emlékszik Kis Gyula úr - vagy szeretném, ha emlékeznék rá , hogy éppen emiatt arra kényszerült a társadalombiztosítás, hogy amikor február végén végre elfogadtuk a nyugdíjmegállapításra vonatk ozó szabályokat, akkor kénytelenek voltunk egy kiegészítő szabályt is hozni, amelyik arra kötelezte a társadalombiztosítást, hogy a január és a február vége között megállapított nyugdíjakat kétszer számítsa ki. Mert ha kedvezőbb volt az
