Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
2901 Köszönöm. Az SZDSZ frakciójának szavazását Gaál Gyula képviselőtársunk indokolja. Megadom a szót Gaál Gyulának. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ennyi "nem" szavazat indoklása után jogos az, hogy az "igen" szavazat mellé is mondjunk néhány érvet. Én azt gondolom, hogy az előterjesztett adatokból, törvénypasszusokból mi valóban mást olvastu nk ki, mint a tisztelt ellenzéki kollégáink. Először is szeretném leszögezni, hogy ez a személyi jövedelemadótörvény szociálisan igazságosabb, mint a jelenleg, 1994ben működő személyi jövedelemadótörvény. Ez elsősorban annak a technikának köszönhető, ho gy a különböző adókedvezményeket nem az adóalapból teszi leírhatóvá, hanem az adóból teszi jóváírhatóvá. Ennek megfelelően az alacsony jövedelműek nagyobb mértékben részesülnek a kedvezményből, mint a magas jövedelműek. Ugyanakkora összeggel tudják igénybe venni a különböző kedvezményeket az alacsony jövedelműek, mint a magas jövedelműek; míg az idén érvényesülő rendszerben a magas jövedelműek értelemszerűen nagyobb adóalapot csökkenthettek, mint az alacsony jövedelműek. Ezt a rendszert egészíti ki a bizony os keresethatárig igénybe vehető adójóváírás, ami szintén az alacsony jövedelműek terheit kívánja csökkenteni. Ezzel szemben, miközben a magas jövedelműek terhei érzékelhetően növekednek, az ő számukra a befektetési kedvezmények révén próbált kitörési lehe tőséget nyújtani az adótörvény. Azt gondolom, ez mindannyiunk szándékával összhangban áll, hogy a befektetéseket kedvezményezze; azok, akiknek több jövedelmük van, mint ami a napi megélhetéshez szükséges, ne fogyasszák el, hanem a gazdasági növekedés érdek ében befektetésekre fordítsák. Tehát ez is összhangban áll közös törekvéseinkkel. Egy olyan pont van, amire érdemes még külön kitérni: a gyerekkedvezmények rendszerének megszűnése, illetve átalakulása. Úgy gondolom, hogy valóban indokolt viták folytak le a z Országgyűlésben ebben a kérdésben. (10.50) A kormánypárti frakciók úgy ítélték meg, hogy az ilyen típusú kedvezményeknek nem az adótörvényben van a helyük, hanem egyéb területen. Szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy az adótörvényben való gyer ekkedvezmények megszüntetését vesse össze a költségvetési törvénnyel és a költségvetési törvényben biztosított gyermektámogatási rendszerrel. A kettő együtt értelmezhető, és nem külön a személyi jövedelemadó rendszerében önmagában. Az egyéb forrásokból, a költségvetési forrásokból a jövőben biztosítani fogja a kormány a gyermekekhez kapcsolódó különböző támogatások alanyi jogon igénybevehetőségét egyrészt, másrészt pedig biztosítani kíván közel ötmilliárd forintot az alacsony jövedelmű családok megsegítésé re, és ezekkel ellensúlyozza az adókedvezmények megvonását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Az MSZP részéről Szekeres Imre frakcióvezető úr indokol. Megadom a szót. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Ház! Nincs a hat parlamenti párt közül egy sem, amelyik az országgyűlési választási kampányban ne azt állította volna magáról, hogy egy olyan családtámogatási rendszerben gondolkozik, amely figyelembe veszi a családok jövedelmi helyzetét. M ost nem történik más, és nem történt más a személyi jövedelemadótörvénynél, minthogy ezt a hat párt által egyaránt kívánatosnak tartott folyamatot a kormányzat s a kormánypárti frakciók elindították. Úgy, hogy egyidejűleg kiterjesztették bizonyos gyermekt ámogatások vonatkozásában az alanyi jogon járó juttatásokat. Én úgy gondolom tehát, hogy nem helyes ezt a nagyon komoly kérdést egy utóhelyhatósági választási kampányként megkérdőjelezni, mert úgy gondolom, hogy ez korrekt
