Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Dr. Békesi László pénzügyminiszter válasza a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában el... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2829 megfelelő adókedvezményt ajánlunk a társasági adóból ott, ahol a munkanélküliség mértéke meghaladja a 15 százalékot. Ez nem nagy jelentőségű lépés, de világos jelzés, hogy a kormány még ilyen módszerekkel is kész az elmaradott térségek fejlesztésére. Technikailag az a megoldás - miután a benyújtott módosító indítványok változtatására már nincs lehetőség , hogy ezt a javaslatot a '95ös költségvetési törvényben fogja a kormá ny ajánlani módosító indítványok formájában. Számos indítvány ellenére sem tudtunk támogatni olyan javaslatokat, amelyek az osztalék végleges pénzeszközátadás formájában történő kiegészítő adó alóli mentesítésére irányultak. Nem akartunk teret engedni az újabb adóelkerülésnek. Azt hiszem, erre a kérdésre 1995ben a tőkehozadékok adóztatásának általános felülvizsgálata keretében vissza kell térni. A kitartó vita eredményeként számos pozitív javaslatot könyvelhetünk el a személyi jövedelemadóztatásban is. A támogatott indítványok egyértelműen erősítették az adó szociális jellegét, az élethelyzet jobb figyelembevételét, a terhelések jobb elosztását. Ezek közül a gyermekkedvezmények ügyéről már beszéltem. További ilyen, jelentős indítvány, amelyet a kormány tám ogat: a munkavállalói járulék adómentesítése. A munkavállalókat támogatja a melegétkeztetés 1600 forintban történő kedvezményezése; a szakmunkástanulók foglalkoztatásának további, havi 500 forinttal történő adómentesítése; a súlyosan fogyatékosok adókedvez ményének havi 900 forintra való felemelése; a majdani nyugdíjas évek megélhetési gondjainak segítése érdekében a kiegészítő nyugdíjpénztárba való befizetésre vonatkozó adókedvezmény mértékének 40ről 50 százalékra történő emelése: A szellemi tevékenység a dókedvezményének felső határa 25 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. (18.00) A társasági adótörvényhez hasonlóan az adókedvezmény igénybevételére jogosító alapítványi célok körét is javasoljuk bővíteni. Tisztelt Ház! Azt hiszem, a legvitatottabb ter ületeken is sikerült kompromisszumokat találni. Nyilván nem elégíti ki ez a kompromisszum a Ház minden egyes képviselőjét. Különösen nem a cégautók adóztatása területén, bár az előrehaladás itt sem jelentéktelen. A törvényjavaslathoz képest, ha elfogadják a javasolt módosító indítványt, a következő változások következnek be. Az adótétel a kisebb értékű autóknál közel a felére csökken, függetlenül attól, hogy az adót a kifizető, vagy a magánszemély fizeti. Az adókötelezettség alá bevont autók köre szűkül azá ltal, hogy a másfél tonna önsúlyhatárról egy tonnára csökken. Nem terjed ki mindenkire egyformán az adókötelezettség. Ennek megfelelően adómentes lehet az a személygépkocsi, amely költségvetési szervezet, társadalmi szerv, egyház és karitatív szervezet üz emeltetésében van; amely megkülönböztető jelzéssel jogszabály alapján felszerelt; amelyet kizárólag taxizásra, gyakorlati gépjárművezetőoktatásra, postai szolgáltatásra, közműhibaelhárítás céljára használnak; amelyet a személygépkocsikereskedelemmel üzl etszerűen foglalkozó vállalkozás kizárólag továbbértékesítés céljából szerzett be; amelyet alapítvány, egyesület kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély rendszeres szállítására használ; amelyet a háziorvosok, gyermekorvosok kizárólag e tevékenységük ell átásához használnak és végül, amelyet a magánszemély lízingel, bérel a kifizetőtől és a lízing vagy bérleti díj összege nem kevesebb, mint az erre az autóra eső adótétel. Biztos vagyok abban, hogy a szóban forgó javaslat még mindig nem tökéletes. Ehhez min dössze annyit kívánok megjegyezni, hogy a nemzetközi gyakorlatban is a legvitatottabb a természetbeni juttatások e formájának adóztatása. Számos módozat született már eddig erre Európaszerte többkevesebb sikerrel. A többféle lehetséges változat együttes mérlegelése alapján ajánljuk a Háznak a módosításokkal korrigált javaslatot. Tisztelt Ház! Hasznos vita volt az átalányadó bevezetéséről is. Itt azt szeretném hangsúlyozni, hogy az átalányadó bevezetésével elsősorban eljárásbeli és nem adókedvezményt szere tnénk biztosítani. Ezért zártuk ki a jelenlegi 90 százalékos jövedelmezőség alapján elszámoló vállalkozásokat. Az általános forgalmi adóval összefüggő kritikai észrevételekkel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a kormányprogram az átalányadózásnak az áf arendszerben való alkalmazását
