Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
2830 nem tartalmazza. A kiterjesztés ellen nyomós, szilárdan alátámasztott elvi érvek és gyakorlati tapasztalatok is szólnak, amelyeket itt most nem ismételnék meg, hiszen az általános forgalmi adóról szóló törvény vitájában erre még alkalmam lesz visszatérni. Tisztelt Ház! A részletes vita kapcsán éles kritikát kapott a kormány és személyem is Kis Gyula képviselőtársamtól a magánbiztosítások adórendszerben való támogatása miatt. Igaza van abban, hogy a társadalombiztosításhoz és á ltalában a biztosítási rendszerhez nyúlni és ott bármilyen változtatást végrehajtani valóban generációkra szóló felelősség. Vállaljuk ezt a felelősséget, mert nem úgy tettük meg javaslatainkat, hogy ezzel a hatással ne számoltunk volna. Nem arról van szó, hogy utólagosan hozományt akarunk adni a magánbiztosítóknak, hanem arról, hogy a tartós megtakarítások klasszikus formáinak, az élet- és nyugdíjbiztosításoknak ösztönzést adjunk. Ezek fejlődése nemcsak a mai fogyasztásról való lemondás, hanem a jövőről val ó öngondoskodás szempontjából is fontos érdek. Ezért támogattuk többek között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak mellett az üzleti biztosítások kedvezményeit is. Szeretném bemutatni azt az összehasonlítást, amely képviselő úr kritikáira nagyon világ os választ ad. Ha végignézik, hogy az egyes biztosítási formák adórendszeren belüli kezelése milyen, akkor a következő kép alakul ki. Az üzleti biztosítás természetesen tbköteles jövedelemből adható, az önsegélyező biztosítási pénztárak és a kötelező nyug díjbiztosítási hozzájárulás természetesen tbjárulékmentes. Mindegyik költségként számolható el a társasági adóban. A kötelező biztosításra jutó személyi jövedelemadókedvezmény 25 százalékos, az üzleti 20 százalékos - de csak 50.000 forintig vehető igényb e , a nyugdíjpénztáraknál 50 százalék, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál 25 százalék és százezer forintig vehető igénybe. Teljesen téves tehát az az állítás, hogy itt valamiféle negatív diszkrimináció érvényesül a társadalombiztosítás, vagy az önse gélyezési pénztárak befizetése tekintetében. A biztosító társaságok befektetési politikáját egyébként sem az jellemzi, amit képviselő úr mondott, ez egy nagyon kedves ritka kivétel, a trezorban megbúvó Van Goghok egy egészen rendkívüli kivételt jelentenek . A legnagyobb intézményi befektetők a biztosítók és a legnagyobb állampapírvásárlók a biztosítók. És erre nekünk hosszú távon is nagyon nagy szükségünk van, ezért tehát kitartunk a mellett a javaslatunk mellett, hogy az üzleti biztosításoknál is legyen a dókedvezmény. Végezetül: a személyi jövedelemadó szempontjából azt is kiemelném, hogy csak azokat az indítványokat nem támogatjuk, amelyek nem illenek a kormány középtávú adópolitikai célkitűzései közé. Például egyes tevékenységek adókedvezményének tú lzottan magas összege. Vagy olyanokat, amelyek a '95ben esedékes átfogó adóharmonizációs intézkedési csomag részét képezhetik összhangban más alrendszerekkel, ezekre a gyermekkedvezmények kapcsán már utaltam. Mindent összevetve, tisztelt Országgyűlés, kér em a Házat, hogy a társasági és a személyi jövedelemadóra vonatkozó módosításokat fogadják el és a törvényeket hagyják jóvá. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadój áról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm miniszter úr zárszavát és megkezdjük a szavazást. Tisztelt Országgyűlés! Először azokról a módosító... (Szigeti György: Ügyren d!) Szigeti Györgynek megadom a szót ügyrendi kérdésben. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ) :
