Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Dr. Békesi László pénzügyminiszter válasza a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában el... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2828 nagy biztonsággal az, hogy nem. Ezért tehát a személyi jövedelemadót is át kell alak ítani és a családipótlékrendszert is át kell alakítani. Csak azért, nehogy félreértések legyenek - mert a vitában ez is elhangzott : ne tessék azt gondolni, hogy Magyarországon a családok túlnyomó többsége számára egy klasszikus családi jövedelemadó kedv ező lenne. Mindenütt a világon, ahol családi jövedelemadót alkalmaznak, a többkeresős családmodell számára a rendszer kedvezőtlen. Ezért menekülnek tőle. Alapvetően leértékeli a magasabb jövedelmet és felértékeli a családon belüli alacsonyabb jövedelmek ad óterhét. Itt sem akarom megelőlegezni a végleges megoldást: valószínűleg egy másfajta, a splittingrendszerű adóztatás megvalósítására lesz szükségünk és lehetőségünk a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! A módosító indítványok a törvényjavaslatok minden terül etét érintették ugyan, de azok mégis a két adó néhány kulcsfontosságú kérdéskörére összpontosultak. A társasági adóban a módosító indítványok többsége az adókulccsal, az elmaradott térségek kedvezményezésével, a végleges pénzeszközátadás osztalékkonstrukc ióban való kezelésével, valamint az alapítványok és a kultúra támogatásával volt összefüggésben. A személyi jövedelemadótörvényhez a legtöbb indítvány az összjövedelmet csökkentő kedvezmények adókedvezményekké történő átalakításával, különösen a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonhatóságával, a szellemi tevékenység kezelésével és a már említett gyermekkedvezmény megszüntetésével, valamint a cégautók adóztatásával kapcsolatban érkezett. A társaságiadótörvény módosítására javasolt indítványok közü l - amelyeket a bizottságok és a kormány egyaránt támogatott - elsőként említem meg az osztalék adókulcsának mérséklésére irányuló indítványt. Ezzel a javaslattal enyhül a végleges pénzeszközátadás adóterhe is. Végül is, kompromisszumként, a kormány emiat t támogatja ezt a javaslatot. A bizottságok és a kormány szándéka találkozott azoknál a javaslatoknál is, amelyek a privatizáció megvalósulását segítik, így támogatást nyertek azok az indítványok, amelyek mentesítik a kiegészítő adó fizetése alól az Ehite l törlesztésére fordított összegeket, valamint az MRPnek véglegesen átadott pénzeszközöket. A szövetkezeti üzletrésztulajdon átalakulásával és a kárpótlással összefüggő szövetkezeti veszteségek enyhítését segítik az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megálla podásoknak megfelelően a bizottságban is támogatott módosító indítványok. Több hozzászólás és módosítvány érintette a lízing szabályozásának változását. Azt hiszem, itt egy félreértést kell először tisztázni: nem arról van szó, hogy szigorítjuk a szabályoz ást, hanem arról, hogy az 1991től bevezetett rendelkezéseket kívánjuk érvényesíteni a pénzforgalmi szemlélet szerint elszámoló vállalkozásoknál is. A vállalkozások zöménél tehát marad a jelenlegi elszámolás, és bizonyos - eddig kivételezett - körben vissz aáll az általános rend. Ahhoz, hogy a vállalkozóknál a már megkötött lízingkonstrukció ne jelentsen szigorítást, támogatásra talált az az indítvány, amely lehetővé teszi, hogy az új szabályozás csak a '95 után megkötött lízingszerződésekre vonatkozzék. Poz itív eredményekről számolhatok be az alapítványi szabályozással kapcsolatban is. A javaslat a jelenlegi előírásokhoz képest kifejezetten kedvező a közalapítványi hozzájárulások tekintetében. Kedvező elmozdulás történt az egyéb alapítványok esetében is azál tal, hogy a tárgyévhez kapcsolódik a kedvezmény igénybevétele, és így lehetővé válik, hogy a kezdő vállalkozások is tehessenek kedvezményezett alapítványi hozzájárulást. A konstruktív vitának köszönhetően támogatja a kormány, hogy az adókedvezményre jogosí tó mértékig ne kelljen a kiegészítő adót megfizetni az adózott forrásból alapítvány részére történő végleges pénzeszközátadás után. Jelentős számú módosító indítvány ellenére sem tudja a kormány támogatni a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő, foglalko ztatási szempontból válságosnak minősülő térségek teljes fejlesztésének adókedvezményét. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek a térségeknek a kiemelt fejlesztése a kormány számára is kiemelkedő jelentőségű, úgy látjuk, hogy gesztus értékű lépést célszerű tenni. Ezért az ezen térségek területén végrehajtott gépberuházások 6 százalékának
