Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - Bejelentés önálló indítvány sürgős tárgyalásáról - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
2760 Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett felszólalónak, Kertész István képviselő úrnak adom meg a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Az általános vitában - a régi gyakorlatunknak megfelelően - a "szószékről" tessék a felszólalást elmondani. KERTÉSZ ISTVÁN ( MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a szót. Az adózás rendjéről szóló törvényről kell szólnom az általános vita keretében, arról a törvényről, amely az adózás általános szabályait foglalja magában. A régiek azt mondták, hogy "nav igare necesse est", én azt mondom, hogy sajnos, adózni muszáj. Nem népszerű téma az adó elővezetése, nem lehet olyat mondani az adózás rendjével kapcsolatos törvényről sem, ami egyértelműen pozitív fogadtatásra talál a társadalom valamennyi szegmensében, r étegében. Az adózás rendjéről szóló törvény eddigi előírásai az adókkal kapcsolatos törvényekhez képest is a legbonyolultabbak, legsokrétűbbek és a legterjedelmesebbek voltak. 102 paragrafus és 10 kiegészítő paragrafus szólt eddig az adózás rendjéről, anna k szabályairól. Maga az adózás rendjéről szóló törvény az adójogszabályok előírásainak érvényesülési módjáról, az ellenőrzés, a konzekvenciák rendjéről, rendszeréről szól. Kiterjed az adósok teljes körére, kiterjed az adóhatóság munkájára, kiterjed a külön böző központi és helyi adókra is. Ennek megfelelően, hogy a jogok és kötelességek teljes körét tartalmazza, hogy az adósokra az egymillió forintos adónagyságrendtől a többmilliárd forintos adónagyságrendig és az adóhatóság teljes körű munkájára kiterjedjen , nyilvánvaló, hogy keretjellegű jogszabályról van szó, és nyilvánvaló az is, hogy meglehetősen bürokratikus és meglehetősen körülményes szabályozásról van szó. Sajnos, ez a törvény nem lehet olyan egyszerű, mint kellene, és kétségkívül bürokratikus vonáso kat is tartalmaz. Ez a jogszabály is eszközrendszer, de nem megoldás. Bármilyen szabályokat fogunk alkalmazni az adózás rendjéről szóló törvény következő évben érvényesülő előírásai között, azt kell mondjam, hogy természetszerűleg ez önmagában nem fogja me goldani a feketegazdasággal, a szürkegazdasággal kapcsolatos anomáliákat, mert ehhez átfogó fellépés és össztársadalmi akarat szükséges, nemcsak az adózás rendjének és az adójogszabályoknak az alakítása. Mégis azt mondom, hogy amikor az adózás rendjéről sz óló jogszabályt vizsgáljuk, ezzel kell kezdeni. Az a kérdés tulajdonképpen, hogy a fekete- és a szürkegazdaságban tevékenykedők részére megérie ez a fajta tevékenység? Ha megéri, és hogy megérie, azt egyrészről az dönti el, hogy mekkora az az adónagyságr end, mekkora az az adózási vonzat, amiért ők ezt a cselekményt és az ezzel járó konzekvenciákat magukra vállalják. Ebben a vonatkozásban azt kell mondjam, hogy az 1995ös jogszabályváltozások kapcsán ez a tét olyan nagyságrendű változáson megy át, hogy meg gondolják az eddig a fekete- és szürkegazdaságban tevékenykedők, hogy a társasági adó oldaláról érdemese nekik vállalni az ezzel kapcsolatos megítélést, az ezzel kapcsolatos eljárásokat és a lehetséges Btkkonzekvenciákat is. Sajnos, a többi adónem vonatk ozásában azonban nincs akkora előrelépés a csökkentést illetően, ami hasonló módon kikényszerítené és megfontolásra érdemessé tenné a nem adózók vagy nem tisztességesen adózók magatartásváltozását. Akkor, amikor ezt a "megérie" kérdést felteszem, a másik oldalról azt kell mondjam, hogy a dilemmát az befolyásolja, hogy fennálle a veszély az adóelkerülés felfedezésére. Magyarul: az adóhatóság el tudjae érni a nem adózót, komoly esély vane arra, hogy az adóhatóság feltárja a nemadózás tényét, hogy utána m egfelelő konzekvenciákkal tudja sújtani az elkövetőt. Ezzel függ össze többek között az is, hogy sajnos ma, Magyarországon az adózó állampolgárok úgy érzik - az adóhatóság pedig meggyőződése szerint is vallja , hogy a rendszer bürokratikus vonásai, az elő írások követése van soron. Sajnálatos módon olyan mértékű adminisztratív munkával leterhelt ma az APEH szervezete, hogy nagyon kevés vizsgálatot tudnak végezni, és ezek a
