Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2727 Ugyanez vonatkozik bizonyos értelemben a Fidesz Varga Mihály által itt most előadott módosító indítványaira is. Ők a 191196. pontban megjelölt módosító javaslataikban a vámbe vételek 14 milliárdos, az áfa 6 milliárdos, a fogyasztási adó 2 milliárdos, a személyi jövedelemadó több mint 10 milliárdos növelését írják be papíron a módosító javaslataikba. De azonkívül, hogy megerősítik valamivel az APEHet és a vámhivatalt, semmi kéz zelfogható biztosítékát nem ígérik annak, hogy ezek a többletjövedelmek valóban bejönnének, viszont amit a kiadási oldalon javasolnak, az biztos, kimenne. Azt hiszem, hogy az ilyen típusú módosító javaslatok támogatása rendkívüli kockázatot jelentene, és m i a magunk részéről erre nem tudunk vállalkozni. Nemcsak ellenzéki oldalról találkoztunk ilyen módosító javaslatokkal, hanem kormánypárti oldalról is. Az olyan módosító javaslat, például területfejlesztési alap támogatására, amelynek a forrásait a kormányz ati beruházások évközi rendkívüli célfeladatai vagy az egyéb költségvetési kiadások, vegyes kiadások gyűjtőtételekben vélik megtalálni, nem valódi források, hiszen ezekre a gyűjtőcélokra a Pénzügyminisztériumnak mindig annyit kell költenie, amennyi előre n em látott cél hirtelen felmerül. Ha fölmerül a cél, akkor rá kell költeni ezt a pénzt, akármi történik is a költségvetési vitában, ha nem merül föl, akkor pedig meg lehet takarítani ezt a pénzt. Tehát ilyen ellentételezéssel szerintem nem helyes támogatni többletkiadást. Ugyanakkor vannak olyan többletkiadási javaslatok is, ahol az, amit meg akarnak takarítani, szerintünk káros, nem takarítható meg. Így például az a szintén kormánypárti módosító javaslat, amely ellentételként a kárpótlási hivatal dologi kia dásainak a radikális csökkentését irányozza elő, 770 millió forintból 230 milliót akar megtakarítani, miközben a kormányprogram a kárpótlás minél gyorsabb lezárását és a kárpótlási igények gyors intézését irányozza elő, nyilvánvalóan csak egy, valójában al igha bekövetkező látszatmegtakarítást jelent, ezzel szemben még az egyébként legindokoltabb ifjúságpolitikai célok pótlólagos támogatását sem tudjuk indokoltnak tartani. Összefoglalóan: csak olyan átcsoportosítást tudunk támogatni, bá rmilyen nemes célt szolgáljon is, amely mögött valóságos megtakarítás áll a másik oldalon. Nekünk nemcsak papíron kell biztosítanunk a költségvetés egyensúlyát, hanem valójában az 1995ös év tényleges gazdasági, pénzügyi folyamataiban is. Köszönöm a figyel met. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Bauer Tamásnak elhangzott fölszólalását. Kétperces szólásra kért lehetőséget Varga Mihály, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Szere tnék néhány mondatban reagálni az elhangzottakra. A Fidesz olyan módosító indítványokat adott be, amelyek nem irányoznak elő adónövelést. Tehát mi azokat a forrásokat, amelyeket megjelöltünk a költségvetésben, nem adónövelés útján javasoljuk beszedni. Errő l szó sincs. A második, amit el kell mondanom, hogy valóban sokat és sokszor hallunk arról, hogy egyfajta reáljövedelemnövekedés van, ami a termelékenység növekedését megelőzi, túlfogyasztás van az országban, a lakosság a termelékenység növekedésénél nagy obb arányban fogyaszt. Ha ez így van, ez valóban kellemetlen hatásokkal jár, azonban ennek van a költségvetésre nézve kellemes hatása is. Mind a reáljövedelem növekedésének, mind a fogyasztás növekedésének adóvonzatai vannak, amivel véleményünk szerint a k ormány nem számolt 1995re. Ezek az adónövekedések, adótöbbletek bizony növelni fogják az állami költségvetés bevételeit. Olyan módosító indítványunk is van, amely csak látszólag jelent adótételnövekedést, bevételnövekedést. Például az egyéb lakossági adó knál van egy olyan, a gyümölcsszesz adójának 15 százalékos emelése, amivel a kormány '95re szintén nem számolt, amiből szerintünk több pénz fog befolyni. Én tehát föltenném a kérdést, hogy akkor ezek szerint nem fontos az állami kintlevőségek behajtása, e zek nem fognak befolyni soha többé az állami költségvetés számára? Ezeket akkor el kell
