Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
2611 Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. (Béki Gabriella szólásr a jelentkezik.) Ügyrendi? (Béki Gabriella: Igen.) A gombot tessék megnyomni, mert csak innen látta a jegyző társam, így segítség kellett. Tessék! BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a 77. ponthoz nagyon s zervesen kapcsolódik a 111. pont is. Arra akartam ügyrendi javaslatot tenni, hogy ennek a tárgyalását is kapcsoljuk ide. ELNÖK (dr. Salamon László) : Vane ezzel kapcsolatos észrevétel? (Nincs.) Egy korábbi ügyrendi vitánál elhangzott, hogy a frakcióknak jo guk van észrevételezni, akár egyetértést, akár egyet nem értést nyilvánítani. Ha nincs észrevétel, akkor Béki Gabriella indítványát, hogy a 111. pontot is idekapcsolva tárgyaljuk, szavazásra teszem fel. Kérem kézfelemeléssel jelezzék, ki az, aki egyetért a javaslattal. (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés - látható többséggel - Béki Gabriella indítványát elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most az így összekapcsolt és megtárgyalandó csomaghoz először az előzetesen felszólalásra jelentkezett képvisel őket hallgatjuk meg. Először megadom a szót Kis Gyulának, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Egyben az ülés vezetését átadom Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária foglalja el. A jegyzői széket dr. Szilágyiné Csá szár Terézia és Kiss Róbert foglalja el.) DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Elnök Úr! Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Akkor, amikor a személyi jövedelemadótörvény módosításáról tárgyalunk, elkerülhetetlen, hogy az adókedvezmények körében a konkrét 85. pontban jelzett módosító indítványomnál néhány kitekintést végezzek, hiszen ez a módosító indítvány fogalmi körében kizárólag a magánbiztosítók adókedvezményeit érinti. Miután azonban a magánbiztosítás egyik része annak a háromságnak, amely a társadal ombiztosítás, az önkéntes biztosító pénztárak és a magánbiztosítók köréből áll, mindenképpen elkerülhetetlen, hogy ennek a kérdésnek a társadalmi és gazdasági hatásait elemezzem a három rendszeren belül, illetve a biztosítottak körére nézve - ezt az elemzé st a Házszabály kötelezően előírja mind az előterjesztők, mind a Ház számára. Látszólag egy rendkívül egyszerű ügyről van szó: arról, hogy 1991 óta a magánbiztosítók élet- és nyugdíjbiztosítása számára megadott adókedvezményeket '91ben eltörölték, és most ezt vissza kívánja ez a javaslat hozni. Ez 20 százalék levonást tenne lehetővé - évi 50 000 adóértékig - a személyi jövedelemadóból annak a magánszemélynek, aki magánbiztosítást köt. Ez új forma. Azért kell a társadalombiztosítási hatásokról beszélni, mer t a törvényjavaslat ugyanezt alkalmazza a társadalombiztosítás kötelező befizetéseire - ahol ez 25 százalék - a teljes jövedelem 10 százaléka erejéig. (11.10) Tehát itt látszólag van egy preferencia a kötelező, a törvény erejénél fogva behajtott társadalom biztosítási járulékok számára a magánbiztosításokban érvényesíthető adókedvezménnyel szemben. Azért mondom, hogy látszólagos ez a preferencia, mert a társadalombiztosítási befizetések a kifizetéskor nem azonos elbírálásba kerülnek a magánbiztosítóktól kapo tt nyugdíjkifizetésekkel szemben. Míg az utóbbiak, tehát a magánbiztosítóktól kapott nyugdíjak teljes mértékben adómentesek, tehát a törvényjavaslat egyáltalán nem tekinti jövedelemnek, addig a társadalombiztosítótól kapott nyugdíj, noha látszólag adómente s, valójában azonban, ha emellett munkát vállal a nyugdíjas, akkor megemeli az adóalapját a nyugdíjával. Tehát ez a különbség.
