Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2585 Tisztelt Elnök Asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hegyi képviselőtársam azt mond ta, hogy nagyjából ugyanazok a szereplők, a közönség is ugyanaz a korábbi törvényjavaslat és ezen törvényjavaslat részletes vitájánál. A bizottságban igen nagy vitát és a minisztérium ellenkezését váltotta ki, hogy a kormány számára határidőt szabjunk egy törvényjavaslat beterjesztésére. Nyilvánvalóan az apparátusnak van egy olyan érdeke, hogy ne legyenek határidőhöz kötve az előterjesztéseik, legalábbis országgyűlési szinten. Kormányhatározatban lehetséges, de egy országgyűlési határozat vagy egy törvény a nagy nyilvánosság számára is számonkérhető. Tekintettel arra, hogy az 1993. évi XC. törvény 64. § (6) bekezdése írta elő, hogy a fegyelmi felelősségre vonatkozó részletes szabályokat a katonák jogállásáról szóló külön törvény és a szolgálati szabályzat ha tározza meg, amely törvény a mai napig nem született meg, az a határozott álláspontom, hogy az Országgyűlés tovább nem várhat. Akkor, amikor már '93ban előírta, hogy törvényben kell szabályozni az eljárási rendet a fegyelmi felelősségrevonás esetében - és a fogságfenyítés esetén emberijogilag különösen fontos, hogy a szabadságelvonás feltételei törvényben legyenek szabályozva , akkor az Országgyűlés most már konkrét határidőt kell hogy szabjon, meg kell hogy mondja garanciális szempontokból - emberi jogi garanciális szempontokból , hogy ennek a törvényjavaslatnak mikorra kell bekerülnie az Országgyűlés elé. Ismervén azért a kormányzati apparátus teljesítő képességét, úgy gondolom, hogy ezek a szabályok '95. június 30áig elkészíthetők. Elkészíthetők oly m ódon is, hogy nem a nagy, a katonák és egyéb fegyveres testületeknél dolgozó személyek jogviszonyát szabályozó törvény keretén belül, hanem egy külön törvényjavaslatban, de ha mindenképpen a római egyezményhez akarjuk a magyar jogrendet alakítani, ha harmo nizálni akarjuk jogszabályainkat, akkor nem hagyhatunk egy lyukat. (19.50) Egy lyuk keletkezik azzal, hogy megengedjük a bírósági felülvizsgálatot, csak a strasbourgi emberi jogi bíróság észlelni fogja, hogy igen, felül lehet vizsgálni, csak éppen nem törv ény határozza meg, hogy mikor lehet fogságfenyítést alkalmazni, ami nagyon szomorú. Ezt be kell pótolnunk, és kár, hogy a korábbi kormányzat alatt ez a törvényjavaslat nem került az Országgyűlés elé. Úgy gondolom, nem bizalmatlanság ez a kormányzattal szem ben, hanem az Országgyűlés ellenőrző szerepének megnyilvánulása, amikor az Országgyűlés kinyilvánítja azt az akaratát, hogy igenis - miután nem törvényjavaslatelőkészítő az Országgyűlés - a kormányzat '95. június 30ig tegye le a képviselők asztalára ezt a javaslatot. (Dr. Kutrucz Katalin közbeszól.) Képviselőtársam mondja, hogy benn volt. De visszavonta a kormány, úgyhogy erről nem tudott az Országgyűlés dönteni. Azt hiszem, ez nem változtat semmit, hisz' ugyanazt változatlan formában nem hiszem, hogy ben yújtják. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne korlátlan legyen az előterjesztés határideje, hanem legyen megszabva ez a garanciális határidő. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a részletes vit a e szakaszát lezárom. Megkérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 3. pontjához a törvényjavaslat 4. §ának (2) bekezdésére vonatkozóan. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megkérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 4. és 5. pontjához, amelyek a törvényjavaslat 6. §ának (1) bekezdése módosítását javasolják. (Sepsey Tamás jelentkezik.) Igen, megadom a szót Sepsey Tamásnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Mai nap utoljára köszönöm meg a szót, elnök a sszony. Valójában a 4. és 5. pontban lévő javaslat csak nyelvtanilag tér el egymástól. Mindegy, hogy a Ház melyiket fogja megszavazni.
