Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HACK PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László):
2572 Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, ehhez a ponthoz kíváne még valaki hozzászólni? (Dr. Hack Péter jelentkezik.) Hack Péter képviselő úr. Megadom a szót. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy nem volt teljesen indokolt Németh Zsoltnak az a megjegyzése, hogy az alkotmányügyi bizottság nem értette az indítványait, azért mert elutasította. Az, hogy ki mit értett ebből a törvényből, erről szerintem nem kellene vitatkozni, és pusztán azért, mert valaki nem ért egyet egy állásponttal, lehet, hogy attól még érti azt az álláspontot. A büntetőeljárási törvénynek az a rendelkezése, amely különbséget tesz bűncselekmény hiányában történő felmentés és bizonyítottság hiányában történő felmentés, illetőleg a korábbi szakaszokban bűncselekmény hiányában történő megszüntetés és bizonyítottság hiányában való megszüntetés között, ez valóban egy korábbi magyar joggyakorlatban különböztetett a jogkövetkezmé nyek szempontjából. De ez a különböztetés teljesen megszűnt, ahogyan Németh Zsolt is mondta. Ugyanakkor ezt a különböztetést meg kell tartani, hiszen más az, ha valakiről a hatóság minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy nem követett el bűncselekményt, és megint más az, ha nyitva marad a kérdés az in dubio pro reo, a kétséget, esetén a kedvezőbbet kell alkalmazni elv alapján. Van számos bizonyíték, amely a bűnösségét támasztja alá, van számos bizonyíték, amely azt nem támasztja alá, a kétség marad. Ezt az esetet a jog nem szüntetheti meg, nem mondhatjuk azt, hogy ilyen nincs, és ezt az esetet nem moshatjuk össze azzal, amikor minden kétséget kizáróan megállapítja a hatóság, hogy nem ő követte el a bűncselekményt, vagy nem követtek el bűncselekményt. Ezér t az alkotmányügyi bizottság nem támogathatott olyan indítványt - ebben egyébként semmifajta emberi jogi megfontolás nincs , ami két különböző dolgot összemosna. A két különböző felmentés között a jog semmifajta morális különbséget nem tesz. Hogy aztán eb ből a közvélemény milyen módon ítéli meg ezeket az ügyeket, ezt jogilag nem lehet befolyásolni, nem lehet olyan helyzetet teremteni, hogy jogilag kötelezően előírjuk azt, hogy valakit ártatlannak kell tekinteni. Hozzá kell tennem, hogy nem véletlenül szere pel a büntetőeljárási törvényben az, hogy senki nem tekinthető bűnösnek. Ha azt írnánk elő a rendőr számára, hogy mindenkit ártatlannak tekintsen, akivel szemben eljár, akkor pszichológiailag lehetetlent követelnénk, hiszen ha ő ártatlannak tekintené, nem járna el vele szemben. Az, hogy nem lehet bűnösnek tekinteni, ez jogi értelemben értelmes kategória. A bíróság kimondja az ítéletében, hogy X. Y. bűnös. Ezt a kategóriát nem lehet senkire kimondani, amíg a bíróság ki nem mondta a bűnösségét. De itt nem mor ális kérdésekről van szó, hanem jogi kérdésekről. (18.40) Ebben az értelemben én úgy gondolom, függetlenül attól, hogy az alkotmányügyi bizottság értettee az indítványt vagy sem, helyesen döntött úgy, amikor a különvaló dolgokat különvalóként kezelte, és nem támogatott olyan indítványt, amely két különböző dolgot szeretett volna összemosni. Ezért én szeretném arra kérni a tisztelt Házat, hogy ebben a vonatkozásban az alkotmányügyi bizottság és a kormány álláspontjával egyezően ne támogassák a büntetőeljárá si törvényünk ilyen, nem helyes irányú módosítását, mert ennek nincs köze azokhoz az emberi jogi megfontolásokhoz, amelyekkel egyébként az alkotmányügyi bizottság is nagymértékben egyetértett. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki az ajánlás 3. pontjához hozzászólni? Mivel senki nem jelzett felszólalási szándékot, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály 105. § (4) bekezdése értelmében indítványozom az aján lás 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjai tárgyalásának összekapcsolását a törvényjavaslat 20. és 21. §aira vonatkozóan. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (A képviselők látható többsége jelentkezik.) Köszönöm. Megálla pítom, hogy látható többséggel az
