Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2548 Azt hiszem, át kellene alaposan gondolni azt, hogy mi a magyar kulturális tárcának a stratégiai irányvonala a felsőoktatás t erületén, hiszen inkább legyen kevesebb az a kör, amelynek szétosztják a támogatásokat, de legyen megfelelő volumenű. A népjóléti tárcánál szerepel egy 110 millió forintos tétel, a Segítő Jobb Alapítványnak a tétele, amely a határon túli betegeknek a magya rországi gyógykezelését lenne hivatott elősegíteni. Ez az összeg nominális értékben 10 millió forinttal csökkent, hölgyeim és uraim, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarság számára ezek a lehetőségek látványosan be fognak szűkülni, reálértékben ugya nis ez a csökkenés nem 10 százalék, hanem 25 százalék körüli. Befejezésül a kulturális intézetekről el szeretném elmondani, hogy Magyarország számtalan kulturális intézményt működtet a Művelődési Minisztérium felügyelete alatt, többek között a szomszédos o rszágokban - ilyen található Prágában, Pozsonyban, Bukarestben stb. , s azt kell lássuk, hogy a dologi kiadások teljesen szélárnyékba helyezik ezeket az intézményeket. Például tavaly 560 millió forint volt a nominális támogatásuk, jelenleg ez lemegy 480 m illióra. Befejezésként megint a kormányprogramot idéznénk: "Elengedhetetlen a jó viszony, a széles körű kapcsolatrendszer, a szoros együttműködés a szomszédos országokkal, a térség államaival. A kormány élni fog a kulturális és emberi kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel." - a 148. oldal a kormányprogramban. Nem ezt tükrözi a költségvetésben a kulturális intézeteknek a preferáltsága. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Szólásra következik Varga Mihály képviselőtársunk, Fi desz. 12 perc szólási idő áll rendelkezésére. Őt követi Gráf József, MSZP. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a vita vége felé egyfajta összegzést is végezzek, hiszen a mai nap lezárásra kerül az általános vita. Az e ltelt időszakban azt hiszem, hogy hosszan és alaposan vitatkoztunk arról, hogy ez a költségvetés 1995re milyen mértékben segíti a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését, milyen mértékben járul hozzá, hogy egy stabil és valójában a reális folyam atokhoz igazodó költségvetés alakuljon ki. (16.20) Veér Miklós képviselőtársam azt mondta, hogy növeli, aki elfedi a bajt, és ezzel a kijelentésével egyet kell értenem. Valóban úgy érezzük, úgy érzem, és a vita is ezt mutatta meg, hogy ez a költségvetés ig azából növeli a bajt, mivel elfedi. Mire alapozom ezt a kijelentést? Elsősorban arra, amit számtalan más hozzászóló kifogásolt, hogy 1995re nincsenek előirányozva alapvető változások. Ez a költségvetés egyrészt folytatja azoknak a kiadási tételeknek a fin anszírozását, melyekkel mindenki elégedetlen, melyeket mindenki kevesell, és mindenki némileg több pénzt szeretne; folytatja azt a hagyományt, hogy aránylag kevés idő áll rendelkezésre egy érdemi és alapos vitához. Hogy ez kinek a hibájából alakult ki, ebb e most ne menjünk bele, az 1996os költségvetés tárgyalására nyilván hosszabb idő áll majd rendelkezésünkre. Bár hadd jegyezzem meg, hogy ez a kormánykoalíció a kormányprogram vitájakor is azt mondta, hogy nem kér száz napot, azonnal munkához lát... Ami vi szont szerintem alapvető oka annak, hogy nincsenek változások, az annak az akaratnak, elszántságnak a hiánya, amely igazából ennek az államháztartásnak a reformjához szükséges. Az előbb kifogásoltam, hogy az a gyakorlat él tovább ebben a költségvetésben, h ogy mindenkinek adunk egy kicsit - igaz, reálértékben évről évre kevesebbet , amivel persze mindenki elégedetlen; és a spirál itt kezdődik: mivel mindenki elégedetlen, mindenki többet akar, ezért növelni kell a bevételi oldalt, növelni kell az adóbevétele ket, a növekedő adóbevételek pedig nem teszik lehetővé azt, hogy az állami újraelosztás aránya érdemben változzon, hogy az adóterhek csökkenjenek. Ez a spirál az előző években is nyomon követhető volt, és sajnos az 1995ös költségvetésben is tetten érhető.
