Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László):
2520 Tisztelt Elnök Úr! Nem először fordul elő a Házban, hogy a Házszabály értelmezése meglehetősen egyoldalú. Nem tudom, hogy a Házszabályból egyértelműen kiolvashatóe az, amit ö n az előbb elővezetett. Szeretném azt, ha ön megkérdezné Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár urat, hogy a Házszabályban előírtak szerint ő - idézem - "a kormánytagok helyettesítésére jogosult személye". Ha ez így van, akkor ez esetben nem értem a kormánytagok hiányának örökös felvetését. ELNÖK (dr. Salamon László) : Mielőtt megkérdezném Akar urat - ha ez egyáltalán szükséges , hadd reflektáljak erre a kérdésre kicsit részletesebben. Szeretnék utalni arra, hogy Lampert Mónika már múltkor felvetette ugyanezt a kérdést. Akkor is elmondtam, elmondom ismét: először is a problémakörrel találkozván, ezt az elnök úr, illetőleg az alelnökök egyeztették, erről beszéltünk. Tehát nem egy egyéni állásfoglalásról van szó. Ez az egyik dolog. A másik - hiszen nem ez a lényeges, hanem a Házszabály rendelkezése - a következőképpen szól erről a témakörről. A 45. § szabályozza az Országgyűlés ülésének résztvevőit, mégpedig a következőképpen. Az indítvány tárgyalhatósága szempontjából a 45. § (3) bekezdése az irányadó, amely úgy szól, hogy az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésre jogosult személy távollétében - ha a napirenden lévő, önálló indítvány előterjesztője - az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalhatja. Vagyis, ha nincs jelen a napirendi pont előter jesztője - adott esetben az (1) bekezdésben felsorolt személyek köréből a kormány tagja , akkor ez a javaslat nem is lenne tárgyalható. A kormányt a költségvetés tárgyalásában a pénzügyminiszter képviseli. Tehát a költségvetés tárgyalása során eddig mindi g jelen volt vagy a pénzügyminiszter úr, vagy az államtitkár úr. Soha nem volt olyan helyzet, hogy valaki felállt volna, és azt indítványozhatta volna, hogy kérem, nincs itt a kormány képviselője; ennek a törvényjavaslatnak a kormány az előterjesztője, kér em, halasszák el az ügy tárgyalását. Ha ebben az esetben a pénzügyminiszter úr vagy az államtitkár úr nem lenne jelen, akkor a kormány egésze nem lenne képviselve - hiába ülne itt más képviselő. Amiről azonban itt szó esett, az a (4) bekezdés, amely így sz ól: "a kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésein, ha a napirenden levő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés az ő feladatkörét érinti". Ha ezt a kérdést úgy lehetne értelmezni, ahogy most Boros képviselő úr értelmezte - hogy a pénzügyminiszter úr a tárca érintése szempontjából is helyettesítheti az összes tárca felelősét, a minisztert vagy az államtitkárát , akkor nem lenne értelme annak, hogy két bekezdésben rendelkezzünk erről . Az egyik bekezdés egy kötelező jelenlétet ír elő a kormány képviseletére azzal a szankcióval, hogyha az nem teljesül, el kell halasztani az ülést, a napirendi pontot nem lehet tárgyalni. A másik pedig a törvényjavaslat által érintett egyéb tárcák jelenlé téről szól, szintén kötelezővé téve a jelenlétet - azzal a finom különbségtétellel, hogyha ez nem érvényesül, akkor ez még nem ok arra, hogy az Országgyűlés ülését vezető elnök az ülést elhalaszthassa. Tehát ez csak egy kívánalom, amelynek szankciója nincs - lex imperfecta, ha tetszik. Ez a megkülönböztetés világosan utal arra, hogy két különböző ügyről van szó. A helyettesítés ettől függetlenül is egyértelmű, a miniszter helyettese a politikai államtitkár. Egyéb helyettesítések elképzelhetők, ha esetileg a miniszterelnök ilyen döntést hoz. (13.50) Ilyet esetleg interpellációknál láttunk, de ilyen helyzet jelenleg nem áll fenn.
