Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF):
2456 az előző négy év kormány áé, hanem az előtte valóké is; amikor az istállók üresek maradtak, a munkanélküliség meg jött. Micsoda beszéd az, hogy munkanélküliség van, amikor az istállók üresek, a határ meg tele van gazzal! Ki tette azt, hogy üresek legyenek az istállók? Nem a kisgaz da, nem a kisember tette, hanem valakiknek ez volt az érdeke, ezt árulók tették. S most itt van a nagyon nagy baj, amikor még a megtermelt gabonának sincs piaca, mert nincs, ami megegye. Ezért még egyszer szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét az álla ttartás fontosságára, mert állattenyésztés nélkül nincs mezőgazdaság. Ha egy láncszem megszakad, akkor vége mindennek! Államtitkár úr is biztosan tudja, hogy minek vessünk mi pillangós virágú növényt, amikor nincs, ami megegye. Mennyivel olcsóbban lehetne termelni a búzát, ugyanekkora mennyiséget műtrágya és vegyszer nélkül. De minek vessünk, ha nincs, ami megegye. Tehát mindenképpen ajánlom, hogy az állattenyésztés ügyében előrelépést kell elérni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr . Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Kis Zoltánnak, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Éppen az elmondottak szellemében kívánjuk a jövőre n ézve a sertésnél és a szarvasmarhánál a tenyészállatbeállítást támogatni, méghozzá az apaállatok vonatkozásában a többszörösét, mint eddig volt. S én inkább szeretném, ha egy kan beállításához adnánk 10 ezer forintot, mint egy tejelő tehén kivágásához nyú jtottak elődeink 10 ezer forintot. Kettőnk között ez a különbség a jövőre nézve. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Szólásra készül Kücsön Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Megadom a szót Szabad György úrnak. DR. SZABAD GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogyha egy szóval kellene kifejezni azt, hogy egész átalakulásunknak mi legyen, és rejtetten indulását ól mi az alapkérdése, úgy fogalmaznék, hogy emberközpontú legyen a politika. Emberközpontú, mert egy olyan rendszert váltunk le kínok között és kanyarok útján is, amely a "legfőbb érték az ember" jelszavát magasra írta, és mélyre temette a vele kapcsolatos gyakorlati politikai követelményeket. Merem tehát mondani, hogy nincs olyan korszak, amelyben bármilyen tényezőnek e fölé szabadna emelkedni. Igen, a gazdasági felemelkedésünknek is az emberközpontú politika jegyében kell mennie, költségvetéseinknek is em berközpontú költségvetéseknek kell lenniök, ami korántsem jelenti azt, hogy valami elvont humáncélúságnak el kell takarnia gazdasági problémáinkat, vagy akár elébük kellene tolakodnia. Át kell hatnia az egészet annak a célnak, hogy Magyarország boldog embe rek országa legyen, és nem egyszerűen jól termelő üzemek együttese vagy valamilyen vonzó ideológiai cél megvalósulásának kísérleti műhelye. (11.10) Az adótörvények és a költségvetés nyilvánvalóan messzemenően összefüggenek egymással, és ezért attól a néhán y képviselőtársamtól, akik múltkor egy késői órán, amikor az adótörvények vitájában szóhoz jutottam, jelen voltak és véletlenül most is jelen vannak, elnézést kérek, amikor - legalábbis egy mondat erejéig - magamtól idézek. Arról szóltam, hogy aki ma Magya rországon nem vállal terheket, az értelemszerűen holnap súlytalanná válik; de aki ma Magyarországon túlterhel, annak vállalnia kell a felelősséget az emberek esetleges összeroppanásáért. Ezt megismételve engedjék meg, hogy csak néhány általános vonatkozást említsek fel a költségvetésünkben számomra problémát okozó mozzanatok kapcsán.
