Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2319 hirdetjük a tulajdonjog szentségét, másrészt a parlamenttel elfogadtatunk egy olyan törvényt, ami a nem tulajdonosnak sokkal több jogot ad, mint a tulajdonosnak. Abban a pillanatban nemhogy tulajdonjog szentsége nincs, de tulajdon sincs; mert a rendelkezési jogot - ismétlem, a Ptk. azt mondja: használat, birtoklás, rendelkezés , tehát a három tulajdonosi jogosultság közül az egyik rendkívül f ontosat, a rendelkezési jogot kiemelem. Arról már nem is beszélek, hogy elképesztő jogszabályszerkesztési hiba ez, ha egyszer majd egybe lesz szerkesztve és nem így külön kell nézni, mert így nagyon nehéz észrevenni, akkor bizony elég megdöbbentő, hogy az egyik paragrafus, a 3. sokkal több jogot ad a tagnak, mint a 4. §, amelyik viszont a tulajdonosnak sokkal kevesebbet ad. Nyilvánvaló, ha ez nem iktatódik ki, akkor ezt a törvényt nem lehet másnak minősíteni, mint alkotmányellenesnek. A szövetkezet szétválá sát illetően - amit a beterjesztés 3. §a taglal - megint csak különbséget tesz egyrészt a kívülállók között, másrészt a tagok között, és azt mondja, hogy először a szövetkezet tagjai jogosultak nyilatkozni szétválási szándékukról, és csak miután a tagok m egtették már a nyilatkozatukat, ezt követően kerülhet sor egy második lépcsőben a kívülálló üzletrésztulajdonos nyilatkozatának a megtételére. Ez megint kétféle tulajdonost kreál. Egy teljes jogút, mégpedig olyan teljes jogú tulajdonost kreál - adott eset ben a tagot , aki nem is tulajdonos, (Zaj és derültség.) és egy korlátozott jogút, a tulajdonost. Ez képtelenség. Elnézést kérek, úgy gondolom, hogy ez jogi nonszensz. Nézzék meg kérem, hogy valóban mennyire így van, mert a szövetkezeti törvény 77. §ának (3) és (5) bekezdéseit kiiktatja a mostani módosítás. Csak emlékeztetőül, a 77. § a szétválást kezdeményezőknél a kívülálló üzletrésztulajdonosok csatlakozási jogát is megengedte, itt ezt a tulajdonost már kirekeszti ebből a jogosultsági körből, a 77. § (5) bekezdése pedig - amelyet most hatályon kívül helyezett a szövetkezeti törvény módosítása - a szétváló csoport vagyonarányos képviseletét írta elő. Most ezt a vagyonarányos képviseletet, ami a tulajdonjog sajátja, a tulajdonjogból fakadó dolog lenne, m egint csak kiiktatták. Ha ehhez még hozzávesszük azt a tényt, azt a felismerést is, hogy a szövetkezeti törvény 12. §át is úgy mellékesen hatályon kívül helyezte most ez a módosítás, akkor már láthatjuk, hogy a cégbíróság törvényességi felügyelete is meg van szüntetve, tehát tulajdonképpen egy garanciális elemet kiemelek az ellenőrzés köréből. Ezzel megint csak szűkítem az egész konstrukció törvényességét. Ami megint csak a tulajdon ellen ható tényező, az "egy tag, egy szavazat" elvének a behozatala ott sz űkíti a tulajdont, hogy egyrészt a szövetkezeti törvény 94. és 107. §ának egyegy rendelkezését benthagyja, tehát azt mondja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetnél egyrészt kiveszi az egész XI. fejezetet a 112. §tól a 115. §ig, de másrészt az említett rés zeket benthagyja, ami azt jelenti, hogy a lakásszövetkezet esetében a tulajdonnak jelentőséget tulajdonít, mert azt mondja, egy lakás egy szavazat, az üdülőtulajdonnak jelentőséget tulajdonít, ott is azt mondja, hogy egy üdülőtulajdon egy szavazat, sőt biz onyos esetben még premizálást is lehetővé tesz, de a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó rész kiiktatásával tulajdonképpen a földnek mint megismételhetetlen, egyszeri rendkívüli dolognak a kiiktatásával megintcsak egy kétfajta alapon álló tulajdont ism er el: korlátozott és teljes tulajdont. Ha megnézzük, hogy az alapvető emberi jogok hol szűkülnek - például a választójog , akkor azt kell hogy mondjam: a közgyűlésre vonatkozó rendelkezések olyan módosításánál, ahol azt mondja, hogy az első alkalommal ke ll 50 százalék plusz 1 fő részvétele, de a második alkalommal eltörli a részvételi küszöböt. Én nem akarom megismételni azt, ami itt elhangzott az önkormányzati választójogi törvénnyel kapcsolatban, hogy a demokrácia gondolatának milyen sárba tiprása az, h a a részvételi küszöböt teljesen eltörlöm. De miután - és itt nem lehet elkülöníteni két vagy három rendelkezést egymástól - azt mondja a szövetkezeti törvény módosítása, ha az első alkalommal összehívott közgyűlésem nem sikeredett, amihez a közgyűlés elnö ke, a szövetkezet elnöke bizony komoly segítséget nyújthat - mert vagy túl korán küldi ki az értesítéseket, vagy túl későn az egyik
