Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - Dr. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
2320 részébe, vagy olyan machinációt csinál, hogy rosszul írja a nevet, a címet... (Mozgás és zaj.) Elnézést kérek, én 35 évig vo ltam gyakorló ügyvéd, nem egyszer találkoztam a szövetkezeteket illetően - nem akarom a mezőgazdasági szövetkezeti vezetőkre tolni az elmúlt negyven évet, már csak annál inkább sem, mert az én meggyőződésem, bár nem szívesen bonyolódom jogi fejtegetés közb en politikaiba, de úgy gondolom, hogy a tisztesség kedvéért azt is meg kell mondani, hogy épp a legeredményesebb gazdálkodókat, a kulákokat részben szövetkezeti vezetővé avanzsáltatták. (14.20) Ezért tehát erről a dologról nem lehet megfeledkezni, és talán ez majd a kibontakozáshoz is segítséget fog nyújtani. Mindenesetre én úgy gondolom, hogy amennyiben a létszámküszöb nélküli újabb közgyűlést megengedik ugyanazon napra ismét összehívni, és azon nagyon fontos kérdésekben dö nteni - az alapszabály módosításával ugyan, de miért ne módosítaná az okos szövetkezeti elnök a saját könnyebbsége érdekében? - , akkor - ne vegyék rossz néven, hogy én ilyen "torgyániádával" igyekszem érzékeltetni, miként látom ezt - véleményem szerint ez majd úgy néz ki, hogy a szövetkezet elnöke azt mondja a három titkárnőjének: "na, szépségeim, Micike, Mancika, Sárika, ma délután nem szexizünk, hanem gyűlésezünk". (Derültség.) Mert ugye, ezzel már megvan a határozatképes döntéshozatali lehetőség... Úgy gondolom, ez egy borzasztó veszély a szövetkezetek, a kívülálló tulajdonosok és az egész demokrácia számára egyaránt. Ezért tehát arra kérném, igen tisztelt miniszter úr, hogy mégiscsak fontolják meg ezeket a dolgokat, mert álláspontom szerint a részvételi küszöbnek meg az aznapra kitűzhető újabb közgyűlésnek olyan, a valódi demokráciával és az egész jogállamiságunk gondolatával szembenálló megoldásai vannak, amelyeket semmiképpen sem lehet elfogadni. No most, tessék nekem megengedni, hogy még nagyon rövide n megemlítsem a következőket a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban. Úgy vélem, itt nem abból kell kiindulni, hogy a rövidtávú érdekek mit diktálnak az egyik politikai csoportnak, mit a másiknak. Egy olyan szövetkezeti törvény esetében ugyanis, amelyben, a szövetkezet alapgondolata az együttdolgozás, az együttműködés és a tulajdoni hányadok együtt való üzemeltetése, a tulajdonnak olyan mértékű háttérbe szorítása, mint azt a jelenlegi törvény teszi, egyértelműen indulatokat szabadít fel és semmiképpen sem a jogállamiság felé ható tényező. Épp ezért azt kérem a miniszter úrtól, hogy - vagy módosítványok, vagy visszavonás formájában - ezt a szövetkezeti törvényt mégiscsak dolgozzák át. Arról már nem is beszélve, hogy az egész szövetkezeti törvény helyett kellen e egy olyan, valóban modern törvényt alkotni, amelynél minden politikai erő közreműködne - mint annak idején, adott esetben a háromoldalú tárgyalásokon; szakaszonként menni, s nem indulattal, hanem jogszabályi szövegbe öntve a gondolatainkat. Így valóban e lőrevinnénk a gazdálkodás ügyét - mert ezzel hátramozdítjuk. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. K. Csontos Miklós képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából, egyben kérem felkészülésre dr. Be rnáth Varga Balázs képviselő urat. Dr. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor erről a törvényről kell beszélni, akkor valóban furcsa érzelmek támadnak az emberben. Ugyanis 1992ben készült el a szövetkezeti törvé ny, s jó másfél évi gyakorlat után került a kormány abba a helyzetbe, hogy beterjesszen egy módosítást - jobbító szándékkal egy jobbító szövetkezeti törvényt kívánt kialakítani.
