Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2318 A dolgok érzelmi részéről annyit, hogy én tökéletesen megértem azt, hogy az indulatok itt magasra csapnak, ugyanis ha semmi más érvünk nem volna a módosítással szemben a kívülálló üzletrésztulajdonos jogainak megóvására, csak érzelmi indokok , akkor a történelmet nem kellene ugyan teljes egészében felhozni. De a történelmi sérelmek mégiscsak bőségesen elegendőek lennének önmagukban ahhoz, hogy a hatalom jogalkotási szempontokból is megfontolja, hogy vajon szabade azt a nagyon súlyos és az ors zág legszorgosabb, legdolgosabb rétegét ért sérelmet tovább fokozni, ami a valamikori gazdákat, éppen azokat érte, akik a legeredményesebben tudtak a földművelés területén működni. Rátérve tehát a konkrétumokra, rögtön az elején legyen szabad leszögeznem, hogy a beterjesztés olyan mértékben sérti a tulajdont, olyan mértékben diszkriminál tulajdonos és tulajdonos között, ami önmagában nem teszi lehetővé ennek a törvénynek az elfogadását. Most itt gyorsan újból végigfutottam, hogy hány területen látok alkotmá nyellenességet és magam is megdöbbentem, mert tulajdonképpen a négy paragrafusból álló törvényben három olyan sérelme van az alkotmánynak, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni és emellett még plusz, a demokráciát szűkítő rendelkezése is van ennek az előterjesztésnek. Arról már nem beszélek, hogy a világon mindenütt elfogadott konstrukciót is felrúgja; nevezetesen, hogy a föld egy megismételhetetlen dolog, az különbözik minden egyébtől, tehát a földdel kapcsolatos rendelkezéseknél ezt a körülményt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hol látom én a tulajdon sérelmét? Talán emlékeztethetném önöket arra, hogy a polgári törvénykönyv meghatározása szerint - márpedig ez 1960. május 2a óta hatályban lévő rendelkezés - a tulajdonnak három fontos megnyilvánulási formája van: a birtoklás, a használat és a rendelkezés. Önmagában az a tény, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonos és a tag között különbséget tesz a szövetkezeti törvénynek ez a módosítása, már a kívülálló esetében diszkriminál, másfajta tulajdonosi minős éget és a tagnak egy külön jogosultságot ad, olyan jogosultságot, amellyel adott esetben el tudja gazdálkodni a kívülálló üzletrésztulajdonos tulajdonát. Önmagában képtelenség, hogy egy tulajdonos tulajdonát egy nem tulajdonos olyan gazdaságtalanul tudja adott esetben üzemeltetni, hogy semmivé foszoljék a tulajdonos tulajdona. Mi úgy ítéltük meg a helyzetet, hogyha jogi érveinket - amelyeket majd még egymás után felsorolok, hiszen ez még csak az egyik indok volt a sok közül - nem venné figyelembe az igen t isztelt igazságügyminiszter úr, akkor Gyimóthy Géza országgyűlési képviselő úrral szemben én egyáltalán nem kérlelném a miniszter urat, hanem az Alkotmánybírósághoz fogok fordulni, úgy gondolom, hogy eredménnyel. Olyan szarvas, jogi hibákat vétettek enné l a módosításnál - bizonyos fokig a korábbi kormányzat is közrejátszott ebben, hadd tegyem rögtön hozzá , hogy adott esetben, mondjuk egy nemleges alkotmánybírósági álláspont esetében ezt akár Strasbourgba is el lehetne vinni. (14.10) Csak, hogy rögtön mo ndjak egy ízelítőt, és akkor eldöntik kollégáim, hogy érdemese felzúdulni vagy sem: nézzék meg, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosokat illetően az 1994. évi XLIV. törvény, tehát az igazságügyminiszter úr által hivatkozott törvény hozott valóban némi m ódosítást. Tudniillik ez beemelte a szövetkezeti törvénybe, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosok 10 százaléka bármikorra összehívhassa a közgyűlést, és az adott tárgykörben kérhesse a határozat meghozatalát. Ezt most úgy módosította az igazságügyminisz ter úr által beterjesztett törvényjavaslat, hogy ez a jog a kívülálló üzletrésztulajdonosokat évente csak egyszer, az éves közgyűlés napirendjét illetően illeti meg. Tessék megnézni, ugyanakkor a szövetkezeti törvény 21. §ának (3) bekezdése úgy rendelkez ik, hogy viszont a tagok 10 százaléka bármikorra összehívhatja a közgyűlést és bármilyen kérdés napirendre vitelét indítványozhatja, tehát több jogot ad a tagnak, mint a tulajdonosnak. Nagyon kérem, hogy erre azért figyeljenek oda igen tisztelt képviselőtá rsaim, mert nekem senki ne mondja, hogy mi úgy tudunk európai integrációs törekvéseket megvalósítani, hogy egyrészt
