Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2317 Elnézést kérek Torgyán elnök úrtól is, mert látom, felkelt, de muszáj, mivel kétszer is megszólíttattam. Először a bizottsági elnököm által, és furcsa, amikor két bi zottsági polemizál, hiszen holnap a bizottsági ülésen is megtehetjük és meg is tesszük természetesen. Annyit azért elmondanék, hogy most már negyedszer kerül sorra a szövetkezeti törvény, és a Független Kisgazdapárt most kapott először hosszabb lélegzetű h ozzászólást; a múltkor Berregi István röviden és most én. Vannak olyan pártok, amelyek már négyszer el tudták mondani, szinte majdnem olyan hosszú időtartamban, mint ahogy beszéltem. A második: mindenképpen általánosítás...azzal kezdtem a beszédemet: valób an nem lehet általánosítani. Egyetértek Solymosi Józseffel és most nyilván nem rá gondoltam, neki gratuláltunk is, hogy ő az elnök. A korábbi agrárszövetségi elnök szavait - hozhatnám az újságidézeteket, de most engedjék meg, hogy ne tegyem, mert nincs nál am újság - több ízben az újságban megjelentették és nem tiltakoztak, nyilván nem az újságíró értette félre Nagy Tamás szavait, hogy igenis, az eredeti kisgazdaprogrammal ők fognak bejutni. Ez a választások előtt nagyon sokszor megjelent, nekünk nagyon nag y politikai kárt okozva, hadd ne menjek bele. Azzal egyetértek, hogy felejtsük el a múltat, én viszont ezt a szövetkezeti törvényt, ezt a négyszakaszos módosítást nem tudom úgy - nem tudtam tisztelt Orosz Sándor képviselőtársam , nem tudtam másképp elővez etni, ha a múltról nem beszélek. Egy válásról sem lehet a előzmények nélkül beszélni. Most ugyanígy vagyunk, mert ez egy nagy politikai hiba és a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak nincsen más politikai érdekképviseletük - így jelezzük - jelenleg, mint a Független Kisgazdapárt. Hiszen - még egyszer elmondom - a tagjainktól, a napi száz levélben mi kapjuk azokat a panaszokat, ahol problémák vannak. Valóban probléma, ha általánosítunk, mert vannak szövetkezeti vezetők, akik igenis megértik az idő szavát és n em gördítenek akadályt, de vannak - és szép számmal vannak - olyanok, ahol valóban nem értik meg a szavukat. Ott most bebetonozni a szövetkezetet, lehetetlenné tenni a szétválást, az úgy érzem, politikai bűn lenne. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kisga zdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából, felkészülésre felkérem dr. K. Csontos Miklós képviselő urat. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm szépen a szó t, elnök úr! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezek után az érzelmektől fűtött percek után én kifejezetten jogi érvekkel hozakodjak elő a szövetkezeti törvény ügyében. Ugyanis megítélésem szerint egy törvényt úgy lehet helyesen megítélni, hogy meg kell vizsgálni egyrészt, hogy a nyugateurópai integrációs törekvéseinknek mennyiben felel meg ez a törvény, mennyiben felel meg az alkotmányosság követelményeinek, mennyiben felel meg a jogalkotási törvényben írtaknak és mennyiben felel meg a sza kmai követelményeknek. Sajnos, azt kell hogy mondjam, ez a négy paragrafusból álló törvénymódosítás 444 hibában leledzik. Nagyon őszintén megmondom, ha engem kért volna meg az igazságügyminiszter úr, hogy törjem a fejemet és próbáljak négy olyan szakaszt megalkotni a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, ami abszolút káoszt idéz elő, nem tudtam volna négy olyan szakaszt kitalálni, amilyen most itt beterjesztésre került. (A jegyzői székben dr. Kávássy Sándort Sasvári Szilárd váltja fel.) Engedje meg, hogy r ögtön észrevételezzem: a kiindulópontot talán ott látom elhibázottnak, hogy a jogalkotási törvény egyértelműen abból a kívánalomból indul ki, hogy a jelentősebb társadalmi súlyú törvényeknél, módosításoknál a szövetkezeti törvény nemcsak egyszerűen jelentő sebb, hanem egyértelműen a legjelentősebbek közül való. A szakminiszternek kell előterjesztenie a törvényt az igazságügyminiszteren keresztül. Tehát nyilvánvaló, hogy az igazságügyminiszter nem hagyható ki, de a szakminiszternek fokozottabb módon kellene belefolynia.
