Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2313 földnél a reprivatizációt meg lehetett volna oldani. Akkor nem lenne a négy és fél évi iszapbírkózás, és ma valóban egy nyugateurópai típusú szövetkezeti modellen gondolkodhatnánk. Most sajnos ott kell tartani, hogy benyújtották, és most térek vissza Vastagh Pál miniszter úrhoz, sajnos, úgy érzem, hogy az a hatalmas szavazótábor, amely a szocialista pártra szavazott, benyújtotta önöknek azt a, benyújtotta önöknek, benyújtotta önöknek... (Közbeszólások: Számlát!) ... azt a számlát, köszönöm a kiegészítést, benyújtotta azt a számlát, hogy igenis a szövetkezeti törvényben elégítsék ki a szövetkezeti vezetőknek azt az igényét, hogy most visszavágjan ak a korábbi Demokrata Fórum kormánya által létrehozott szövetkezeti törvénynek. De milyen célt szolgál ez, tisztelt képviselőtársak? Tehát 1.: A kívülálló üzletrésztulajdonosokat ne bántsuk tovább, mert ők eddig se kaptak, maximum 1000 forintos, vagy 150 0 forintos életjáradékot, akik át tudták váltani, hisz kaptak többen ilyen ígérvényt, vagy valahol vannak, osztalékot, bár egyik képviselőtársam fölszólalt, hogy igenis, van egy olyan tsz, van egykét fehér holló, ahol már adtak osztalékot a szövetkezeti ü zletrész után. Uraim, nagyon kevés ilyen van. A szövetkezetek többsége, nemcsak maguk miatt, hanem a közgazdasági viszonyok között is önhibájukon kívül is padlón van, tehát nem tudnak osztalékot fizetni. Ha itt lenne most Békesi pénzügyminiszter úr! - a bi zottsági ülésen valaki elmondta, hogy azt a közel 50 milliárd forintot az állam vállalja át, és adjon a szövetkezeti üzletrészbe, segítsen be az állam, hogy vállalja át a szövetkezeteknek, és elégítse ki a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak az ilyen igény ét; hogy az állam vállalja át a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak a kifizetését. Kérem, honnan vegyünk 50 milliárd forintot, amikor teljesen jogosan az egészségügy, az oktatásügy, és mindenki nyújtja be a maga számláját, és nincs pénz? Tehát még egyszer elmondom, én mint agrármérnök és mint kisgazda persze nagyon szeretném, ha nem csak pár százalékkal, hanem a mezőgazdaság kapná a legtöbb támogatást jövőre mindenben. De kérem, reálisak legyünk, nem kap többet, nem tud többet kapni. Hát a miniszterek nyila tkoztak már, a költségvetés is bizonyítja, nem tudnak többet adni. Tehát valóban a mezőgazdaságnak szinte magának kell megoldani a problémákat. De most hogy old meg problémát? Próbálunk bűnbakká tenni kívülálló üzletrésztulajdonosokat, akik eddig sem kapt ak? Hát nem ők tették tönkre a szövetkezeteket! Most térek rá, vége felé a második dologra: kinek az érdeke? A szövetkezeti vezetők mitől félnek? - kérdezem. A tagok kétharmadának a szavazata kell ahhoz, hogy egy szövetkezet szétváljon. Jelenleg is, ugye, a kívülálló üzletrésztulajdonosok csatlakozhatnak a szövetkezeti tagokhoz, ha közgyűlésen, tehát mondjuk, a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlésen tanácskozási joggal részt vettek, és gyakorlatilag ott inspirálhatják a szövetkezeti tagokat, hogy: ti váljatok szét. De kérdezem én: mi ebben a rossz? A tagok erős munkajogi függőség alatt vannak. Itt is van, tisztelet a kivételnek, van sok becsületes tszelnök, tszvezető, de vannak olyanok, akik csak a vagyont élik fel, például ami kárpótlási jegyet k aptak, azt is kénytelenek eladni, 6070 százalékos értéken, névértéken adták el bankoknak. Többek közt ezt is élik fel a szövetkezetek. Hát ha nincs termelés, miből tudjanak élni? Többek közt ebből. Ezek a szövetkezeti vezetők, ha nem tudják ésszerűen műkö dtetni a szövetkezeti vagyont, akkor nem alkalmasak arra, hogy továbbra is ők legyenek a szövetkezeti vezetők, hanem a szövetkezeti tagok és a kívülálló üzletrésztulajdonosok, akiknek szintén benne van a vagyona, az más dolog, hogy még rendelkezési joguk nincs a szövetkezeti üzletrészükhöz, ezek az emberek igenis jogosultak arra, hogyha látják, hogyha két részre szétválik a szövetkezet, ha ésszerűbben tudják kisebb egységben működtetni a szövetkezeti vagyont, és így az ő vagyonukat is, akkor miért kell őke t megfosztani, hisz a mostani négyszakaszos törvénymódosítás többek közt azt akarja a 77. § (4) bekezdés módosítani, hogy ahol eddig úgy volt, hogy a tsz szétválását előkészítő közgyűlésen a tsztagok, kívülálló üzletrésztulajdonosok nyilatkoznak, most ug ye itt a módosítás azt akarja, hogy először nyilatkoznak a tsztagok, és utána fognak nyilatkozni a tsztagok és a kívülálló üzletrésztulajdonosok. Hát ezt nagyon nehéz úgy elképzelni.
