Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2269 mondhatnánk, hogy ez elfogadhatatl anul nagy deficit és sokkal nagyobb mértékben kellene rendbehozni az országot. Beszélhetünk arról is: a költségvetés ugyan elhatározta, hogy az államigazgatási kiadásokat, a közszolgáltatási költekezéseket visszaszorítja és tudjuk, hogy sok nem racionális kiadás jelenleg is van az államigazgatás és a közszolgáltatások területén, és hogy nem elég radikális ez a költségvetés ebben az átalakulásban. Ez az elégedetlenség legalább annyira jogosult, legalább annyira legitim, mint azok az elégedetlenségek, amelyek ről az előbb beszéltem. Azt hiszem, az élet azt mutatja, hogy csak akkor hozhatjuk rendbe az országot, ha megtaláljuk a sok nehéz feladat megoldásában azt az egyensúlyt, ami létrehozhatja a gazdasági fejlődést. Vannak országok, amelyek az elmúlt évtizedekb en gazdasági csodát hajtottak végre. Jelentős tanulmányok születtek arról, hogy hogyan következett be ez a gazdasági csoda Koreában, Japánban, Szingapúrban és soksok más országban. Három dolgot lehet tudni, amiről biztosak lehetünk, hogy ezekre az országo kra jellemző volt. Azt tudhatjuk, hogy ezek az országok hosszú ideig kevesebbet fogyasztottak, mint amennyit jövedelemtermelési lehetőségük megteremtett. Tudhatjuk azt, hogy ezeknek az országoknak a nemzeti valutája hosszú ideig le volt értékelve és ezzel egy hallatlanul nagy exportösztönzés és importhelyettesítési ösztönzés alakult ki, ami közvetlenül az állampolgárok szempontjából nem volt előnyös, csak hosszú távon hozta meg a hasznát. Tudjuk azt, hogy éppen ezek miatt a kedvező feltételek miatt ezek az országok vonzóerőt jelentettek a külföldi befektetők számára is és ide beözönlött a külföldi tőke. Ezek nélkül nem lehet rendet teremteni Magyarországon sem és ezen feltételek egyike sem áll ma fent. Olyan költségvetést kell létrehoznunk, amely elősegíti e zeknek a feltételeknek a kialakítását. Az a vita, hogy milyen mértékben kell a neoklasszikus piacelmélet alapján gazdálkodni vagy milyen mértékben kell azt revízió alá venni és erősebb állami beavatkozásokkal felhasználni a mozgásteret, ez olyan vita, amel yet nem dönthetünk el. A sikeres országok tapasztalatai nem adnak egyértelmű választ arra, hogy pontosan hogy kell eljárni. Ebben csak arra szólíthatjuk fel a kormányt, a parlamentet, a szakembereket, hogy próbáljanak tudásuk legjavával egy kombinációt kia lakítani, amivel azért ez lehetségessé válik. Arra kérem önöket, hogy ezen alapvető gondolatok jegyében vitatkozzanak a költségvetésről és keressenek konstruktív megoldást; ne csak mi itt, a parlamentben, ne csak a kormánypártok, a kormánypárton belüli fra kciók vitáiban, a kormánypárt és az ellenzék vitáiban, hanem a társadalom egyéb területén is. Ha nem tudjuk a szükséges restriktív intézkedésekhez a társadalom támogatását megkapni és az egy bérnövekedési spirálban fog megnyilvánulni, akkor nem értünk el s emmit. Meg kell tudnunk állapodni a nyílt beszéd alapján... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő Úr!... TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : ...befejezem, elnök úr! ...a társadalommal és ki kell alakítanunk a növekedés költségvetését és gazdaságpolitikájá t. Ehhez kérem a költségvetési vitában a kormánypárti és az ellenzéki párti képviselők támogatását. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, egyben kére m felkészülésre Soós Győző képviselő urat. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tessék megengedni, hogy rendhagyó módon most ne a deficites költségvetéssel, hanem a deficites idővel kezdjem a felszólalásomat . Tudniillik a házbizottság ajánlása szerint 15 perc a felszólalási idő kerete, de mi végül is hárman osztottuk be a ma délelőtti
