Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2266 tény az állampapírok kibocsátása kapcsán - ami mintegy 120 milliárd forintra tervezett , hogy ha valóban megtakarításokat akar a kormány, magas reálkamatokat akar biztosítani vagy legalábbis ilyen pénzügyi politikát folytatni, amelyben ilyen kamatok alakulnak ki, akkor valószínűsíthető, hogy a költségvetés részéről jelentősen növekedhetnek a kiadások, százalékpontonként mintegy másfél milliárd forinttal. Azt hiszem, a költségvetés j övő évi előirányzatának teljesülésénél mint bizonytalansági tényezőre, erre is figyelemmel kell lennünk. De hogy az agrárterület se maradjon ki: igazából itt is egy tételt említenék, ami a kiadási oldalhoz kapcsolódik - sokat lehetne , de ez mindenképpen elgondolkodtató. A mezőgazdasági export támogatására a kormány 1995re 35 milliárd forintot kíván biztosítani. Ezzel 2,52,6 milliárd dollár bevételt szeretne elérni. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy 1993ban a 2 milliárd dolláros exportbevétel elé réséhez 13,5 százalékos átlagos támogatottsági szint kellett. 1994ben, mint tudjuk, jelentősen nőtt a mezőgazdasági export - valószínűleg eléri a 2,32,4 milliárd dollárt , de ehhez 14,7 százalékos átlagos támogatottság volt szükséges. Ha feltételezzük, hogy a kormány nem csökkenti a normatív kulcsokat a mezőgazdasági exporttermékeknél - márpedig erről nincsen tudomásunk , vagyis a 14,7 százalékos átlagos támogatottsági szint megmarad, akkor legalább 42,3 milliárd forintnak kellene lennie a költségvetés mezőgazdasági exporttámogatási összegének, tehát 7,3 milliárd forinttal többnek. Ha a kormány csökkenti a szubvenciós kulcsokat vagy néhány terméket kivesz az exportszubvenció alól, akkor mintegy 12,2 százalékos támogatottsági szintre megy vissza. Azt his zem, ezzel a csökkentéssel legkevésbé a mezőgazdasági termelők értenének egyet. S azt hiszem, egy ilyen mértékű - állítom: drasztikusnak tűnő - csökkenés azt eredményezné, hogy az exportbevételek jelentősen elmaradnának a tervezettől. Egyelőre ennyit. Azt hiszem, akár a bevételi oldalt, akár a kiadási oldalt nézem, mindkét oldalon található milliárdos - sokmilliárdos nagyságrendben - olyan bizonytalanság, amely megalapozatlanná teszi ezen költségvetési törvényjavaslat elfogadását, vagy rögtön feltételezzük - és egyben megszavazzuk - azt, hogy jövő ősszel egy nagy összegű pótköltségvetésről kell tárgyalnunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Nem akartam képviselő urat félbeszakítani, mert érezhető en mondanivalója végéhez közeledett, de ismételten felhívnám képviselőtársaim figyelmét arra a házbizottsági ajánlásra - ami ajánlás, nem szigorú határidő , hogy egy felszólalás lehetőség szerint ne haladja meg a 15 percet a televíziós közvetítés ideje al att. Kétperces viszonválaszra kért lehetőséget Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár úr. Megadom a szót. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Az MDF szónokának néhány kijelentését szeretném pontosítani, kivá lt arra való tekintettel, hogy tévéközvetítés is van, és esetleg az ország mezőgazdasági termelőit érdekelheti, ami az exporttámogatás összvolumenével kapcsolatban, egy százalékszámítási felvetés alapján kérdésessé válhat. Eszerint a 14,5 százalékos átlagt ámogatás 12,7re csökkenhet akkor, ha nominális összegben legalább a 42 milliárdos exporttámogatás nem következik be a 35 milliárdos ez évi várhatóval és a '95re tervezettel szemben. Arról el tetszett feledkezni, kedves képviselőtársam, hogy sajnos, ez a 35 milliárd forint, ami ebben az évben kifizetésre került exporttámogatásra, nem mind magyar termékek exportját szolgálta. Csak hogy az anomáliákról szóljak, megemlíteném éppen Bogárdi úr múlt heti interpellációját a tojásügyben. Egy sajátos joghézag kihas ználása mintegy 30 millió tojás behozatalát tette lehetővé a múlt hét keddig, amikor az Országgyűlés megszavazta a külföldi befektetések szabályozásáról szóló törvénymódosítást, ami már megszüntette ezt a kijátszási lehetőséget. (9.50) Tehát importtilalmi listán apportként behozott termékek reexportra kerültek, ami után kifizettük az exporttámogatást. Százalékos exporttámogatás volt, ami feltételezte bizonyos számlázási
