Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁDÁR BÉLA az MDF
2158 lecsökken 5 százalékra, tehát 2 százalékról 1 százalék alá csökken. Ha a mezőgazdaság fejlesztésére f ordított különféle támogatások nagyságrendjét nézem: az is csökken, a GDP nagyságrendjében 1,2ről 1,1re. Egyrészt a nagyságrendek nem túlméretezettek, másrészt körülbelül 1 százalékponttal csökkennek. Mitől jönne meg a teljesítményi fordulat, és hol van itt a koncepcionális fordulat? Jó..., a költségvetésben szerepel olyan kitétel is, hogy a belső piac majd zsugorodik, no de majd kimegy a magyar vállalkozó a nagyvilágba. Kimegy a nagyvilágba és exportál. Mi segíti elő ezt a versenyképességet? A Gazdaságfe jlesztési Alap rendelkezésére bocsátott 5,3 milliárd forint? Ami még az ez évi szűkített 9 milliárdnak is - reálértékben - kevesebb mint a fele, holott minimálisan 25 milliárd lenne szükséges ahhoz, hogy valami versenyképességbeli pluszt tegyünk a gazdaság ba! Megkérdeznék külgazdasági oldalról egy nagyon lényeges összefüggést. Helyese korlátozó gazdaságpolitikát folytatni egy olyan időszakban, amikor az európai gazdaság négy szűk esztendeje, zsugorodása, importvisszaesése után 1993 végétő l kezdve a jelen időpontig egy szerény és a jövő évben egy erőteljes import- és gazdasági növekedés várható? A jövő évi importbővülés kétszerese lesz az ez évinek! Pont ilyenkor hibernáljuk, fagyasztjuk be, béklyózzuk meg, kötjük gúzsba a magyar gazdaságot ? Ezt nem tekintem túl bölcsnek! A bevételi oldalról szólva: sokan szóvá tették már, hogy adót ugyan lehet emelni, de ha a gazdasági törvényesség betartásának és betartatásának a szigora nem nő meg igen jelentős mértékben, akkor az adóelkerülési magatartás igen erőteljesen bővülhet. (10.00) Ez a fogyasztási típusú adóknál nagyon nagy valószínűséggel bekövetkezik. De hasonlóképpen a privatizációs bevételek indokolatlanságát is többszörösen szóvá tették. Én csak azt szeretném említeni ezzel kapcsolatosan, hog y a gyorsított privatizáció - készpénzfizetés mellett - és az ezzel párhuzamos jövedelemszűkítés magában hordja annak a veszélyét, hogy a magyar állami tulajdon nagyon jelentős része kerül külföldi kézre, és sem a magyar vállalkozó, sem a munkavállaló nem kap megfelelő lehetőséget arra, hogy tulajdont szerezzen. Nem tudom, ez céle a költségvetésben. Különösen, ha ennek meggondoljuk a fizetésimérlegvetületeit. Azt, hogy közüzemek külföldi kézre adása nem jelent exportbővítést, jelenti viszont a hozam külfö ldi transzferálását és az ebből adódó fizetésimérlegproblémát. Az ország külső megítélése szempontjából elsősorban a fizetési mérleg a döntő. Ennek kiemelkedő jelentősége van. Én helyeslem a fizetésimérlegdeficit csökkentésére irányuló törekvést, de ninc s ebben a költségvetésben semmi olyan előirányzat, amely megmondaná, mitől is csökkenhetne ez a deficit a jövő évben több mint egymilliárd dollárral. Egyébként ez a gazdaságban sincs meg. A kiút nem importkorlátozás - ezt Európába tartozó ország akkor sem választhatja , hanem exportbővítés. Az exportbővítés viszont erőforrásokat, erőteljes versenyképességjavítást igényel. És itt kezdődik egy további dilemmám a szociális vetületekkel kapcsolatosan. A költségvetés nem öncél, hanem a társadalmi jólét, a mode rnizáció, a társadalmipolitikai egyensúly szolgálólánya. Ennek a költségvetésnek tükröznie kellett volna bizonyos társadalmi alkut is a különféle társadalmi érdekcsoportok között. Ennek megtörténtéről nincs tudomásunk. Azt hiszem, lehetett volna erre módo t találni. Nem is akarok ebbe belemenni. De ha 1995ben nem is beszélhetünk olyan gazdaságpolitikáról, hogy fizessenek a gazdagok, talán lehetett volna olyan markánsabb elhatárolást tenni ebben a gazdaságpolitikában, hogy ne keletkezzen olyan benyomás, hog y fizessenek a középrétegek. Mert ez sem szerencsés. Hat évtizeddel ezelőtt született az angol irodalomnak a bányászsorssal foglalkozó egyik klasszikus alkotása, hogy Hová lettél, drága völgyünk? E cím alapján kérdezhetném meg: hova lettél szociális piacga zdaság ebből a költségvetésből? Mert ez a költségvetés tartalmában úgy vesztett szociális érzékenységből, hogy közben nem növeli a versenyképességet, és közben öt és fél százalék marad a deficit GDPhez viszonyított nagyságrendje.
