Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2159 Az elmúlt fél évszázadban gyakorta mondták Magyarországról, hogy Magyarország hiányország, deficittársadalom. Ez a költségvetés is sajnos deficitköltségvetés. Tükrözi a jogszerűség, áttekinthetőség, összehasonlíthatóság deficitjét, tükröz koncepcionális deficitet, és tükröz egy n agyon súlyos társadalmi deficitet, mert a költségvetési egyensúlyhiány csökkentése átmenetileg lehetséges, de nagy baj, ha átvezet társadalmipolitikai egyensúlyhiánnyá. Nem az ellenzék feladata, tisztelt Országgyűlés, hogy költségvetési javaslatokat tegye n, kormányjavaslatokat alakítson ki, de hadd jegyezzem meg, hogy a Magyar Demokrata Fórum olyan gazdaságpolitikát támogat, amely a költségvetési egyensúlyhiány kezelése mellett karbantartja a modernizáció, a versenyképesség feltételeit, és az exportbővítés , a reálszféra feltételeinek javítása mellett próbálja az egyensúlyhiánykezelés feladatait is megoldani. Nem arról van szó, amit Pető képviselőtársunk mondott, hogy fedezetlen keresletélénkítésnek semmi indokoltsága nincs. Ez kínálatépítő gazdaságpolitika . A jövedelemfelhasználás és a jövedelemtermelés közötti szakadékot nemcsak a jövedelemfelhasználás korlátozásával lehet csökkenteni. Lehet a jövedelemtermelőképesség erősítésével is. Ez teljesen eltérő megközelítés. Ezt támogatja az MDFfrakció. Olyan kö ltségvetést támogat, amely ilyen keretfeltételek mellett kezeli az ország problémáit. Mert exportbővítés nélkül nincs növekedés, növekedés nélkül nincs foglalkoztatás, foglalkoztatás nélkül nincs társadalmipolitikai egyensúly, és akkor nincs biztonság sem . Még egy utolsó gondolat: európai vetülete. Európába tartunk. Európa nem fog egyensúlyhiányos, stagnáló, vergődő gazdaságot befogadni. Ehhez az előbb vázolt alternatív gazdaságpolitikai út szükséges, amelynek kimunkálására - kényszerpályára hivatkozva - n em talált ez a költségvetés sem megfelelő lehetőséget. Nos, befejezésül annyit szeretnék csak mondani - nyilván senki számára nem lesz meglepetés , hogy az MDFfrakció ezt a költségvetést nem tartja alkalmasnak általános vitára. Nem felpuhítani akar egy k eménynek vélt költségvetést, hanem más költségvetést, más kiindulópontokból dolgozó költségvetést óhajt az ország érdekében. Ez a költségvetés annyit jelent, hogy megint, átmenetileg tévútra kerültünk, időt vesztettünk. Kár. Nagy kár. Köszönöm szíves figye lmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Kádár Béla, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának felszólalását. Békesi László pénzügyminiszter úr jelezte, hogy fel kíván szólalni. Megadom a szót. DR. BÉ KESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Megígérem, hogy minden ellenzéki vezérszónok után természetesen nem fogok szót kérni, és nem párbeszéddé, kettős vitává fogom átalakítani a költségvetési törvé nyjavaslatról szóló vitát. Mindössze azért kértem szót, mert van néhány alapdolog, amelyet ezután a nagyívű hozzászólás után tényleg nem lehet szó nélkül hagyni. Hogy a helyzetmegítélésben, a követendő gazdaságpolitikai vonalvezetésben és az igénybe vehető eszközök összetételében, várható hatásaiban közöttünk véleménykülönbség van, az nem titok. Az természetes. Az lehetne akár szakmai is. Ebben az esetben nyilván szakmai fórumokon van alkalom ezek megvitatására és tisztázására. De többről van szó, nem egysz erűen szakmai véleménykülönbségről, bár ezt sem tagadom. Több fórumon volt alkalmunk képviselő úrral polemizálni erről az ügyről. Természetesen van egy nagyon fontos alapállásbéli különbség a helyeztértékelésben is, a követendő gazdaságpolitikai vonalvezet ésben is. Ennek az a lényege, hogy képviselő úr annak a kormánynak volt a tagja, következésképp annak a kormánynak a gazdaságpolitikáját az ennek nyomán kialakult helyzetet a dolog természeténél fogva másképp értékeli, mint az a kormány, amely kényszerül e nnek a gazdaságpolitikának a következményeivel szembenézni.
