Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2137 elkobzás megsemmisítése is megtörténik, de nem lehet helyreállítani az eredeti állapotot, akkor az elkobzáskori forgalmi értéket kapná meg a felmentett személy, plus z annak az összegnek a törvényes mértékű kamatait. Azt hiszem, különösebb indoklás nélkül elfogadható, hogy ez igen kedvezőtlen az ártatlan személyre nézve. Egyébként a jogalkotó ellentétben van ennek a speciális szabálynak a megfogalmazásánál a polgári tö rvénykönyvnek a kár megtérítésére és a kár összegszerűségére vonatkozó rendelkezéseivel. Hisz' ezek a rendelkezések a 355. § (4) bekezdésében nagyon is közérthető módon leírják, hogy kártérítés címén mit kell megtéríteni. Meg kell téríteni a vagyonban beál lott értékcsökkenést - ez a damnum emergens , az elmaradt vagyoni előnyt - lucrum cessans , és meg kell téríteni azt a kárpótlást vagy költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátránya csökkentéséhez szükséges. Ehhez képest - véleményem s zerint - a javaslat szerinti kárszámítási mód előnytelen a károsultra nézve. Nem hozza őt olyan helyzetbe, mintha a kár nem következett volna be. Véleményem szerint különösebb indokolás nélkül elfogadható az az álláspont, hogy ha az állam szervei okozták a kárt - még ha ez a károkozás nem is vezethető vissza a szándékosságukra , mégsem kerülhet olyan helyzetbe az ártatlanul elítélt és vagyonától megfosztott személy, hogy utólagosan ne teljes jóvátételben részesüljön. Itt utalok vissza az Alkotmánybíróság a zon elvi éllel kimondott megállapítására, hogy a kártalanítás és a kártérítés két különböző jogalap, de összegszerűségében azonosak. Tehát nem lehet eltérő számítási szabályokat alkalmazni a kár összegének megállapítására kártérítés vagy kártalanítás eseté n. Még egy fél gondolat erejéig hadd szóljak arról, hogy a törvényjavaslat a szabadságelvonáshoz kapcsolódó anyagi sérelmeket orvosolja, a kártalanítási eljárási intézményén belül is. De természetesen vannak a szabadságelvonáshoz fűződő olyan jogkövetkezmé nyek, amelyek már nem a szabadság korlátozását jelentik, hanem az egyén élettevékenységének egyéb korlátozását. Ezek természetesen csak jogerős ítélethez fűződhetnek. Ilyen például a foglalkozástól való eltiltás, a járművezetéstől való eltiltás. A javaslat nem tartalmaz megoldást arra a kártalanítás szabályainak alkalmazása során, hogy ha egy jogerősen elítélt személy, akit mellékbüntetésként foglalkozástól való eltiltásra is ítéltek, a büntetését kiállotta, a mellékbüntetését is kiállotta, és ezt követően kerül sor annak megállapítására, hogy ő ártatlan volt, a foglalkozástól való eltiltásért kape, kaphate kártalanítást. Véleményem szerint e tekintetben - bár a nemzetközi egyezmény csak a szabadságelvonáshoz kapcsolódó reparációt írja kötelezően elő - a m agyar jogalkotásnak lehetősége van előbbrelépni, és lehetősége van ezeknek a személyeknek az ilyen anyagi sérelmeit is orvosolni. Nagyon szépen köszönöm, hogy ebben a késői órában meghallgattak. Elnök asszony, köszönöm a szót. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Már ia) : Megköszönöm Sepsey Tamás felszólalását. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásra holnap, a részletes vitára pedig jövő he ti ülésünkön kerül sor. A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
