Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP):
2138 Soron következik a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/154. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/154/24. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A napirendi ponthoz írásban felszólalásra előre senki nem jelentkezett. Megk érdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásra holnap, a részletes vitára pedig jövő heti ülésünkön kerül sor. Az egészségüg yről szóló 1972. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájá nak folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/155. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/155/24. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először megadom a szót Aszódi Ilona Katalinnak, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd dr. Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt részéről. ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP) : Igen tisztelt és igen kitartó Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezemben tartom az emberi jogok nyilatkozatát, egy egyezményt az emberi jogok és az emberi szabadságjogok védelméről. Ezt az egyezményt Magyarország is aláírta, és ez különböző kötelezettségeket ró ránk. Jónéhány törvényt kénytelenek vagyunk megváltoztatni annak érdekében, hogy kellőképpen biztosítani tudjuk ebben az országban az emberi jogokat. Többek között szükséges megvál toztatni az 1972. évi II., az egészségügyről szóló törvényt is. (20.00) (Jegyzők: dr. Kávássy Sándor és dr. Semjén Zsolt) Az emberi jogok nyilatkozata kimondja, hogy szabadságától senkit sem lehet megfosztani. Ez alól természetesen vannak kivételek, azonba n kivételek csakis törvényben meghatározott eljárás útján lehetségesek. Ilyen kivételek állnak fenn bűncselekmény elkövetése, egy országba való jogtalan belépés, kiskorú őrizetbe vétele nevelési céllal és elmebetegek, alkoholisták és kábítószerélvezők ese tében. Erről az utolsó pontról szeretnék egy kicsit bővebben beszélni. Ebben az esetben tudnillik nem volt egyértelmű Magyarországon az, hogy csak bírói úton lehet ezeknek a betegeknek a szabadságát elvonni. Ezen mindenképpen sürgősen változtatni kell. A t örvénymódosítás erre irányul. Amikor arról van szó, hogy az elmebetegek, alkoholisták és drogfüggők emberi jogait védeni kell, akkor két igen komoly és súlyos problémával találkozunk szembe. Az egyik, hogy eközben a társadalom érdekeit, a társadalom egyéb tagjainak emberi jogait is védenünk kell. Ebben a helyzetben pedig nagyon szűk a mezsgye, nagyon szűk az az út, amin a jogi szabályozás haladhat. Tehát meg kell védeni a betegek, alkoholisták, elmebetegek emberi jogait, ugyanakkor ezek családtagjainak, gye rekeinek, férjeknek, feleségeknek, szomszédoknak az emberi jogait ugyancsak meg kell védeni. A másik súlyos probléma az, hogy vajon a bírósági ítélet feltétlenül garanciát jelente. A történelem folyamán voltak már olyan bírósági perek, amelyek tanúsága sz erint ez nem feltétlenül jelent garanciát. Erre mindenképpen oda kell figyelni a jogalkotás során. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata nem rendelkezik a törvényes eljárás konkrét módjáról, és nem határozza meg a fogalmakat sem. A törvényes eljárás konkr ét módjára eseti határozatok az
