Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke:
2087 Köszönöm a türelmet! (Nagy taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm pénzügyminiszter úr expozéját, és most megadom a szót dr. Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnö kének. DR. HAGELMAYER ISTVÁN , az Állami Számvevőszék elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Asszony! Minden ország életében kitüntetett jelentőségű az éves költségvetés parlamenti vitája. Általában sok kompromisszum árán születik meg a döntés. Azt hiszem, teljes az egyetértés az itt ülők között abban, hogy ez különösen igaz Magyarországra napjaink, feszítő gondjaink körülményei között. Nem kívánok gazdasági helyzetünk értékelésébe bocsátkozni. Ez nem a számvevőszék feladata. Szeretnék azonban reagálni azokr a a véleményekre, amelyek szerint az államháztartás megújítása, reformja nem halad kellően, sőt egyesek szerint alig történt érdemi lépés. A számvevőszék tapasztalatai, vizsgálati jelentései messzemenően alátámasztják a reform szükségességét. Az államházta rtás rendbetételének elhúzódása a kellően megalapozott költségvetés kidolgozását is nehezíti, akadályozza, hiszen többszörös kölcsönhatásban levő ellentmondásokkal kell megküzdeni. Talán elég arra utalnom, hogy súlyponti problémává vált a költségvetési hiá ny, megnőtt az államadósság, együtt kell élnünk az inflációval, miközben fennállnak a gazdálkodó szféra strukturális gondjai, és a gazdaság egyre kevésbé képes fedezni az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer megnyugtató működtetését. Ez a korántsem t eljes felsorolás is érzékelteti, hogy lehetetlen minden követelménynek és feltételnek, a társadalom egészének teljességgel megfelelő, ideálisan jó döntéseket hozni a költségvetés kidolgozásakor. Inkább arra nyílik lehetőség, hogy körültekintő és gondos mér legeléssel a legkevésbé rosszat válasszák a döntéshozók. A számvevőszék ellenőrzései megerősítették, hogy a nemzetgazdasági és pénzügyi információs rendszer nem teljes, nem korszerű. Éppen emiatt gyakran nem is lehet megbízhatóan mérlegelni döntési alterna tívák között. Nem lehet következetesen végig követni a döntések végrehajtását sem. S az értékelés, az ellenőrzés megbízható támpontjai is gyakorta hiányoznak. Ilyen körülmények között aligha lehetséges megfelelő elemzéseket végezni és ezekre megalapozott á llamháztartási stratégiát építeni. Márpedig ha nincs eléggé átgondolt vonalvezetés és stratégia, akkor rendkívül nehéz abban dönteni, hogy a demokratikus Magyarországon az ezredforduló közeledtével hogyan működtethetők a nagy ellátórendszerek, milyen módon építhető fel a szakszerű, de egyben demokratikus költségvetési tervezés, a szisztematikusan következetes költségvetési gazdálkodás, hogyan alakulhat az állam és az önkormányzatok szerepe, hogy csak néhány kiragadott, de fontos kérdésre utaljak. Szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőket arra is, hogy minden évben felszínre kerül a költségvetési törvényjavaslat tipikusnak mondható hiányossága. Mégpedig az - s ennek a számvevőszék mindig nagy hangsúlyt ad , hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza a képvi selők felelősségteljes döntéséhez szükséges részletezett adatokat, kimutatásokat, információkat. Így rendkívül nehéz lelkiismerettel dönteni a különböző előirányzatok célszerűségéről és megalapozottságáról. (14.50) Pedig a képviselők igencsak komolyan vesz ik a költségvetési vitát. Az ellenzéki képviselők tapasztalataim szerint évről évre rendkívül kritikusan, a kormánypárti képviselők szükségképpen némileg elnézőbben kritizálják, minősítik ezeket a hiányosságokat. A költségvetés jóváhagyása természetesen ne m múlhat néhány táblázaton. A költségvetés végül is mindig megszületik. Így is van rendjén. A gond nem az, hogy a megfeszített törvényhozói munkát
