Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2082 A prognosztizált munkanélküliség alapján a munkanélküliek Szolidari tási Alapjának költségterve feszített, így a passzív ellátórendszer racionalizálásával költségmegtakarító lépésekre is szükség lesz. A munkanélküliség aktív elemeit szolgáló Foglalkoztatási Alap feltöltésére a központi költségvetés 12 milliárd forintot ter vez. A jövő évi aktív foglalkoztatáspolitikai eszközpark lehetőségeit tovább növeli, hogy az alap 3 milliárd forint elkötelezettséget is vállalhat '96ra. A Foglalkoztatási és a Szolidaritási Alap között tervezett rugalmasabb átjárási lehetőség a rendelkez ésre álló források minél racionálisabb felhasználást kívánja elősegíteni. Ez év novemberében lépett hatályba a Bérgarancia Alapról szóló törvény. Ez az alap a tényleges működését jövő évtől kezdi meg. Az alap finanszírozási biztonságához hozzájárul a költs égvetés 600 millió forint garanciavállalása is. Tisztelt Ház! A szociálpolitikai juttatások évek óta a legdinamikusabban növekvő tételei a központi költségvetésnek. Nemzetközi összehasonlításban erőn felül fordítunk forrásokat erre a célra, miközben a tény legesen rászorulók nem tudnak elég segítséget kapni. A pénzek nagy része normatív, illetve alanyi jogosultsági alapon kerül szétosztásra. Szinte minden évben rárakódik a rendszerre egy további ellátási forma - lásd a tavalyi várandóssági pótlékot , és a t úl sokféle címen nyújtott ellátás halmozódik; alig nyomon követhető, hogy valóban az arra rászorultakhoz jute. A kormány stratégiai feladatának tekinti, hogy a hosszú távon is fenntartható, a piacgazdaság jövedelemegyenlőtlenségeit méltányosan kezelő szoc iális ellátórendszer jöjjön létre. Az 1993 márciusában hatályba lépett szociális törvény ellenére a mai helyzet az, hogy a szociális ellátásokra fordított kiadások - az évről évre bővülő ellátási formák mellett - erőnkön felül növekednek, a ténylegesen rás zorulókhoz mégsem jut el a megfelelő segítség, mert a pénzek nagy része automatikusan kerül szétosztásra. 1995ben a szociális ellátórendszerek átalakításában még csak félfordulatról beszélhetünk. A félfordulatot a többletforrások biztosításának módszere j elenti. Jövőre az e területre jutó, összességében 14 milliárd forint többlet döntő hányadát a személyi jövedelemadó gyermekkedvezménye megszüntetéséből származó 8 milliárd forint adóbevétel jelenti, amelyet az utolsó fillérig erre a területre csoportosítun k át. Jövőre a családi pótlék összege, konstrukciója még nem változik; a gyes alanyi jogúvá válik; a gyermeknevelési támogatásnál megszűnik az előzetesen előírt 180 napos biztosítási jogviszony; a gyermekgondozási díjnál az öregségi nyugdíjminimummal egyez ő minimum, illetve az öregségi nyugdíjminimum kétszeresének megfelelő maximum kerül bevezetésre. Az önkormányzatok, szociális intézmények működtetésére 47 milliárd forintot fognak költeni, ami ehhez az évhez képest minimális emelkedést jelent. A különféle önkormányzati lakossági támogatások azonban megközelítik az 50 milliárd forintos nagyságrendet. Ezzel valószínűleg elérkeztünk a szociális szektorban elosztható jövedelmek felső korlátjához. A társadalombiztosítási alapok költségvetése nullszaldós. Sikerül t olyan intézkedésekben megállapodnunk, amelyek miatt a központi költségvetésnek jövőre nem kell a társadalombiztosítási alapok hiányának finanszírozására külön forrásokat biztosítania. Az intézkedések jórészt az alapok dinamikusan növekvő kiadásainak tart ós mérséklését szolgálják. Ezek elsősorban az Egészségbiztosítási Alapot érintik a gyógyszerek ár- és támogatási rendszerének átalakításával, a táppénzszabályok szigorításával és az egészségügyi intézmények átvilágításával. Mindezekről bővebben a társadalo mbiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és a tbalapok jövő évi költségvetési javaslatának tárgyalásakor lesz szó. Tisztelt Ház! A központi költségvetés hiányának még finanszírozható mértéke azt a követelményt támaszt ja, hogy a költségvetési szervek támogatása a '94. évi pótköltségvetésben előirányzotthoz képest csak a bérpolitikai intézkedések, automatikus többletek és néhány fejlesztés összegével emelkedhet. Ez a szűkre szabott mozgástér - a jelenlegi feladat- és int ézménystruktúra, valamint a foglalkoztatott létszám változatlansága esetén - feszültségeket, gazdálkodási problémákat okozhat.