Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2083 Erős a nyomás az infláció ellentételezésére. Legalább ekkora probléma az alkalmazotti létszám és bér összege. A szférában foglalk oztatottak majd' milliós létszámának bére az intézményi költségvetéseken belül meghatározó arányt képvisel. Ugyanakkor ebben a körben nincs törekvés a hatékonyabb foglalkoztatásra, sőt állandó növelésre van igény. A költségvetési szerveknél dolgozók létszá ma 1994ben 935 ezer fő, kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat figyelembe véve. Ebből 357 ezren dolgoznak a központi költségvetési szerveknél, az önkormányzatoknál pedig 578 ezren. Ez durván azt jelenti, hogy egy költségvetési szerv alkalmazot tjára tíz állampolgár jut Magyarországon. Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók száma valamivel több mint 257 ezer; az alap, közép, valamint felsőfokú, továbbá az egyéb oktatási területen a foglalkoztatottak száma csaknem 329 ezer fő - a telje s létszám közel kétharmada tehát ezen a két nagy területen dolgozik. Bér- és dologi automatizmus általános tervezésére nem lesz lehetőség jövőre. A központi költségvetési szervek tervezett támogatása 363 milliárd forint, amely a '94. évi pótköltségvetés el őirányzataihoz képest 10%kal nő. A felsőoktatás 2000ig szóló fejlesztési programjának kidolgozását az előző kormány megkezdte, de a törvényalkotást megalapozó döntésig már nem jutott el. Így a felsőoktatás jövő évi költségvetési fejlesztésének kidolgozás akor sem támaszkodhattunk erre a programra. A társadalom és a gazdaság életében játszott kiemelkedő szerepet elismerve - még ebben a helyzetben is - a jövő évi költségvetés meghatározott célokra 3 milliárd forint többlettámogatást biztosít a felsőoktatás s zámára. Többre nemcsak források és fejlesztési célok részletes megalapozásának hiányában nem vállalkozhattunk, hanem azért sem, mert a fejlesztést a veszteségforrások feltárásával felszabadítható eszközök, a meglévő kapacitások felhasználásával is támogatn i kell, és ezen a területen egyelőre nincs megfelelő előrelépés. A legnagyobb fejlesztési tételek a hallgatói létszám növekedésével kapcsolatosak. A hibás előzetes elképzelésekkel és információkkal ellentétben a felsőoktatásban részesülő nappali hallgatók létszáma nem csökken, hanem 910 ezer fővel emelkedik '94hez képest. A felsőoktatás forrásszükségletének részbeni fedezése, az intézmények célszerűbb működésének előmozdítása és a méltányos teherviselés céljából a kormány előkészíti a tandíj és a kapcsoló dó kompenzációs intézkedések bevezetését. A költségvetés számai most sem tartalmaznak tandíjból származó bevételt, tehát azok jövő évi megvalósulása az intézmények többletforrását jelentené. A közoktatási törvény január 1jétől előírja a közoktatási közalk almazottak részére a közalkalmazotti törvény szerinti kötelezettségek központi finanszírozását. A feltételek megteremtésére - egyrészt a közoktatási törvény és bértörvények módosítására, másrészt a központi finanszírozás szervezeti hátterének kialakítására a technikai előkészítés elhúzódása miatt - nem volt elég idő. Nem mondtunk le erről a fontos lépésről, de bevezetését 1996ra kell halasztanunk. Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy tartósan finanszírozhatatlanok a ma hatályos törvények. Nem t udjuk vállalni a jelenlegi intézményrendszer változatlan nagyságrendű fenntartását, illetve az ezzel kapcsolatos szakmai igények hiánytalan teljesítését. (14.30) A közoktatásban évek óta folyamatosan csökken az oktatott gyermekek száma. Az általános iskola i tanulólétszám az elmúlt nyolc év alatt háromszázötvenezer fővel csökkent. Emellett a háttérinfrastruktúra és a pedagóguslétszám folyamatosan növekedett. Nem az 1986os helyzet visszaállítása a cél, de a rendszer felülvizsgálata - különösen a költségveté s mai helyzetében - nem halasztható tovább. A központi kulturális intézményeknél a támogatás szinten tartása, illetve a felújítási keretek csökkentése ellenére is mód lesz néhány múzeum és színház rendbetételére. Többéves munka eredményeként jövő re befejeződik a Műcsarnok rekonstrukciója, folytatódik a Magyar Országos Levéltár új épületének építése, s lehetővé válik a bécsi Collegium Hungaricum épületének bővítése, valamint a velencei biennálé magyar pavilonjának rekonstrukciója.
