Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
21 Végér e hagytam, tisztelt képviselőtársaim, a mi álláspontunk szerint legsúlyosabb ügyet, a választójogi tervezett reformot. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle alkotmányos választójogi megoldás létezik alkotmányos demokráciákban. Abban azonban azt hiszem, mint m inimumban, mindenképpen hasonlítanak egymásra, hogy mind szándékukban, mind szabályozási technikájukban arra törekednek, hogy a választópolgárok akaratát jelenítsék meg mint végeredményt, vagyis a megválasztott képviselő - lett légyen az parlamenti vagy te lepülési vagy bármely más önkormányzat képviselője, akár kamarai vagy társadalombiztosítási vagy egyesületi vagy sorolhatnám tovább - valamilyen sokaság, valamilyen abszolut vagy relatív többség egyező akaratnyilvánítása alapján, valamilyen számszerűsíthet ő többség megbízásából intézze azokat az ügyeket, amelyekre a választás jogosítja. Jól ismerjük már, az unalomig ismerjük azt az évszázados vitát, amely a választójogi megoldások közül egyedül üdvözítőnek tartja az egyiket vagy a másikat, vagyis az abszolu t többségen, illetőleg ennek hiányában a több fordulóban kialakuló, relatív többségen alapuló egyéni képviselői rendszert, illetve az egyfordulós, nem egyéni jelölésen alapuló listás rendszert. Mint minden hasonló vita esetén, természetesen az igazságos me goldáshoz akkor kerülhetünk közelebb, ha a két fő elv előnyeit ötvöző kombinált megoldást alakítunk ki. Ez történt Magyarországon 198990ben, és ennek alapján ülünk itt, két korrekt választást követően a parlamentben, és ülnek önkormányzati testületek tag jai tízezrével egy lényegében azonos rendszer alapján az ország választópolgárainak akaratából több mint 3000 képviselőtestületben. A szisztéma bevált, a szisztémát megtanulták; felhívnám a belügyminiszter úr figyelmét, hogy eredményesen gyakorolták, két országgyűlési és önkormányzati választás, időközi választások és más típusú választások kapcsán működik, a társadalom megtanulta, elfogadta és gyakorolja. Gondolom, gyakorolni is szeretné még hosszú ideig. Mint azt jól tudjuk, erre 40 évig nem volt módja. A rendszer lényege az érvényesség szabályainak meghatározottsága, amelynek egyetlen kritériuma az érvényesség, illetőleg az eredményesség szempontjából valamilyen számszerűen előírt százalékos részvételi arány, illetve az ugyancsak százalékosan előírt ered ményességi arány, amelynek hiánya ismételt választási fordulót ír elő kötelezően. Az előttünk fekvő törvényjavaslat minden alkotmányos magyarázat helyett - mert nem tekintem alkotmányos magyarázatnak a belügyminiszter úr két kijelentését, amely szerint ért hetőbb és olcsóbb, ezek nem alkotmányos magyarázatok, tisztelt miniszter úr - úgynevezett célszerűségi és költségkímélési szempontok hangoztatásával sok egyéb aggály mellett is, amelyet most nem tudok kifejteni, azt célozza, hogy a részvétel, illetőleg az eredményességi minimum töröltessék el, vagyis mind a listás, mind az egyéni választás legyen egyfordulós, és mandátumot az kapjon, aki bármely csekély választási részvétel során eggyel több szavazatot kap. Ez az eggyel több szavazat - mint ahogy azt hallot tuk - elméletileg akár egy darab is lehet, mivel alsó határ nincsen ezek szerint. Lehet egy ilyen javaslatot akárcsak vitaalapnak is elfogadni, tisztelt Országgyűlés? Szerintünk nem. Ezért szavazatunkkal ezt kívántuk jelezni, és arra kérjük az előterjesztő t, hogy ezt a javaslatot ebben a formájában vonja vissza, és terjesszen elő újat, amely tárgyalható is. Mivel sajnos az a rossz érzésem van, hogy erre nem fog sor kerülni, foglalkoznom kell ezzel kapcsolatban is a törekvés általunk vélt mögöttes aktuális p olitikai indítékaival. Vajon mi célt szolgálhat ez? Hiszen azért azt jól tudjuk, hogy a helyhatósági választások közelgő időpontja valószínűleg nem fog érdektelenségbe fulladni és a részvételi arány, még ha alatta is maradhat a parlamenti választási részvé teli aránynak, semmiképpen nem lesz egy legitimációs küszöb alatti. (16.40) Így volt ez 1990ben, de tapasztalhattuk ezt egy teljesen szokatlan, Magyarországon idegen és sajátos körülmények között megtartott választás, az úgynevezett társadalombiztosítási választások során is, holott az hétköznapon volt - emlékszünk rá , munkaszünet sem illette meg a résztvevőket.
