Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
22 Tehát nem az a veszély, hogy a választókerületek vagy szavazókörök nagy többségében érdektelenség miatt kellene ismételt fordulót tartani. Termé szetesen nem erről van szó, ezt mindenki tudja. Ami veszély - már úgy értem, a kormánykoalíció szempontjából , az az, hogy az egyéni jelöltek, mint az rendszerint történni szokott, az első fordulóban nem kapnak abszolút többséget, vagyis második fordulót kell tartani. Ez alkalmat adna arra, hogy az első forduló eredményei megváltozzanak, választási szövetségek jöjjenek létre, visszalépések történjenek - mondjuk ki nyíltan: ellenzéki összefogás eredményeként. Hiszen éppen ez a lényege, tisztelt képviselőtár saim, a kétfordulós egyéni, kerületi rendszernek, hogy amely jelölt nem kap meggyőző többséget, az mérkőzzön meg ellenfeleivel, akik akár át is rendezhetik soraikat, értékelve az első forduló eredményét. A jelenleg ellenzéki pártok elemi érdeke, hogy egysé ges fellépéssel igyekezzenek mandátumot szerezni az egyéni választókerületekben. Ez azonban csak akkor bír realitással, ha az egyéni kerületi választások kétfordulósak, egységes egyéni jelöltállítást nem vagy nagyon nehezen tenne lehetővé a tervbe vett úgy nevezett kompenzációs lista, amely arra kényszerít majd minden pártot, hogy külön jelöltet állítson a töredékszavazatok elszámolhatósága érdekében. Ki kell tehát világosan mondanunk, hogy ez a javaslat azon kívül, hogy ellentétes a jelenleg hatályos és alk otmányos magyar választójogi rendszerrel, az erőpozíciók alapján nyíltan is gátat kíván állítani a teljes ellenzék lehetséges térnyerésének, ez pedig olyan súlyos fogyatékossága, amelyhez nevünket semmi szín alatt nem adhatjuk. Tisztelt Országgyűlés! Ha mo st nincs is arra alkalom, hogy a részletesebb vita során majd elhangzó kérdéseket feltegyük, már most jelzem, hogy szeretnénk majd felvetni és megkérdezni: mit értsünk azon a többször elhangzott kijelentésen, miszerint majdan, a nem is túl távoli jövőben, a kormány közelíteni kívánja a parlamenti választási jogot a helyhatósági választások szabályaihoz? Csak nem azt tervezik, hogy ott is egyfordulós, egyéni kerületi szisztémává silányítják - az olcsóbbítás demagóg érvrendszerével - a jelenleg hatályos törvé nyünket? Ez lenne az az alkotmányozási folyamat, amelyről most konferenciák adnak hírt? Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy a biztos többségben lévő kormánykoalíció részéről egy olyan alkotmányos kísérletnek vagyunk az a lanyai, amelynek be nem vallott, ám jól kitapintható célja az ellenzék kiiktatása. Itt és most, ebben a javaslatban sikerült elegyíteni a listás és az egyéni választójogi rendszer összes fogyatékosságát úgy, hogy szakértő módon az összes előnyt kigyomláltá k. Ezek azok az aggályaink, tisztelt parlament, amelyek miatt az általános vitára sem láttuk alkalmasnak ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az emberi jogi bizottság álláspontját Tóth Pá l ismerteti. Megadom a szót Tóth Pálnak. TÓTH PÁL , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a mai plenáris ülést megelőző ülésén a napirenden szere plő mindhárom törvényjavaslatot megtárgyalta. Én sorba venném. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, és erről különösebb vitát nem is folytatott. Az emberi jogi, kisebbségi és vallá sügyi bizottság megvitatta a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról rendelkező javaslatot. Ebben az esetben a bizottság elsősorban a javaslat azon részével kapcsolatban foglalt állást, illetőleg folytatott vitát, amit illetékességi körébe tart ozónak
